Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916

1. 1916. január 12. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 156 - 157 - 158

70 1916. január 14-iki közgyű lés. 155—158. szám. !156. Tárgyaltatott a tanács 394/1916—1. számú (. lőterjesztése: az árvaszéki elnök állandó helyettesí­tésével való megbízatások ügyében. !157. Tárgyaltatott a tanács 118.776/1915—1. számú előterjesztése: Miklós Lajos szolgának, járan­dóságainak katonai szolgálata idejére történt meg­állapítása ügyében hozott tanácsi határozat ellen beadott felebbezésére. !158. Tárgya Itatott a tanács 125.786/1915—f. számú előterjesztése: ivánszky Imre főjegyző nyug­díjazása, ügyében. Egyben tudomásul veszi a közgyűlés, hogy a szóbanlevő tatarozási munkálatokat a tanács a sür­gősségre váró tekintettel, az utólagos kormányható­sági jóváhagyás reményében a nyári iskolai szünet alatt már elvégeztette. Ez a határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, a m. kir. belügyminiszterhez a tárgyalási iratok kap­csán felterjesztetik. A közgyűlés a tanács megokolt előterjesztésére az 1877. évi XX. t.-c. 182. §-a alapján, illetőleg az 1894. évi 980. kgy. számú határozat rendelkezéseinek kiterjesztésével az árvaszéki elnöknek állandó helyet­tesítésével dr. Rill Ágoston árvaszéki elnökhelyettes betegsége idejére dr. Ságody Imre árvaszéki ülnököt, az árvaszéki elnöknek másodsorban való helyettesí­tésével pedig dr. ..Kovács Jenő árvaszéki ülnököt ugyanarra az időre megbízza. Erről a közgyűlés a tanácsot tárgyíraton értesíti. A közgyűlés Miklós Lajos szolga járandóságá­nak katonai szolgálata idejére történt megállapítása tárgyában hozott s az érdekelt által megfelebbezett tanácsi elsőfokú határozatot felülbírálás alá vette és azt az abban foglalt indokokra való tekintettel, másodfokon helybenhagyta. A székesfőváros tanácsának kétségtelen joga van ugyanis ahhoz, hogy akkor, amidőn a főváros jog­szabályai az alkalmazottak közül a családosok részére, épen a családra való tekintettel, túlmenő anyagi előnyöket biztosítanak, szemben a családot nem tartó nőtlen alkalmazottakkal, hogy ilyen eset­ben szabadon mérlegelhesse azt a ténykörülményt, vájjon az illető alkalmazott családtartói kötelességét tényleg teljesíti-e, következésképen olyan esetben, amikor arról győződik meg, — mint a jelen esetben is, — hogy az alkalmazott családja megélhetésétől még a legminimálisabb anyagi feltételeket is meg­vonja, teljes joggal zárhatja ki az illetőt azokból az előnyökből, amelyek a családtartói tényleges álla­pottól vannak feltételezve. Ebből kifolyólag a tanács jogosan és a szabá­lyok-intencióinak megfelelően járt el Miklós Lajos felebbező szolga esetében, amikor nevezettet tényleg családtartónak nem tekintette s részére katonai szol­gálata idejére csupán azt a járandóságot hagyta meg, amit az^ 1878. évi 482. számú közgyűlési határozat a nőtlen alkalmazottak számára biztosít. Ami pedig a tanácsi határozat ama rendelke­zését illeti, hogy a fe'ebbezötöl katonai szolgálata idejére megvont illetményrészt, valamint az 1914. évi 115.346/1. számú tanácsi határozattal megszabott s ez alapon engedélyezett segélyt méltányosságból nevezett szolga törvényes felesége és kiskorú gyer­meke megélhetésének biztosítására fordította, ez az intézkedés méltányossági szempontból folyó segélye­zésnek tekintendő, amihez a tanácsnak a székes­főváros alaptörvénye értelmében kétségbe nem von­ha'ó joga van s amit nem befolyásolhat a felebbe­zésben említett <az a körülmény sem, hogy nevezett szolga felesége ellen házasságbontó keresetet indított.

Next

/
Thumbnails
Contents