Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916

11. 1916. október 25. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1092

1916. október 25-iki közgyűlés. 1092. szám. ket, amennyiben valamely betegsegélyzö pénztár segítésében már nem részesülnek, továbbá a kórházakból és gyógyintézetekből elbocsátott gyógyíthatatlan szegény betegeket és gyógyíthatatlannak nyilvánított, de nem közveszélyes elmebetegeket, a közsegítésré szoruló ártalmatlan hülyéket, siketnémákat, vakokat és nyomorékokat;

!

) a közsegítésre szoruló szegény gyermekeket ;

2

) c) az önhibájukon kívül nyomorban sínylődő és a segítésre éjdemes szegényeket; mindezeket abban az esetben, ha helybeli illetőségűek, valamint ha az illetőknek eltartásra kötelezett és képes hozzátartozójuk nincs; d) megtéríti a 15 éves korukig az állami gyermekmenhely kötelékébe tartozó hatóságilag elhagyottakká nyilvánított gyermekekért felmerült törvényes ellátási költséget. 2. feladatait kiterjeszti a népjóléti gondozás tágabb terére, s a társadalmi szervezetek összhangzatos tevékenységének megszervezésével, a társadalmi áldozatkészségnek, valamint más e célra szolgáló jövedelmi források felhasználásával s azoknak hatósági kiegészítésével közrehat oly irányban, hogy az arra rászorulók megfelelő népjóléti gondozásban részesüljenek. A szegényellátás tekintetében a hozzátartozók kötelezettségeire nézve a törvényes rendelkezések,') valamint a Magyarországon mindenkor érvényes családjog szabályai irányadók. Aki oly szegényellátásra jogosultat, akinek eltartásra köteles és képes hozzátartozója nincs, vagy hatóságilag elhagyottnak nyilvánított és közsegítésre jogosult hét éven felül levő gyermeket eltart, (nevel, kiképez),

3

) a tartás költségeinek megtérítését csak a hatóságnál történt bejelentés napjától kezdve s a hatósági segélyezés mértéke szerint igényelheti a fővárostól. 4- §• A székesfőváros hatóságai kivételesen, tehát anélkül, hogy erre nézve bárkivel szemben kötelezettséget vállalnának, szegényellátásban, illetőleg népjóléti gondozásban részesíthetik mindazokat a magyar állampolgárokat, akiknek helybeli illetősége nincs ugyan megállapítva, de akik közvetlenül azelőtt, hogy közsegítésre szorultak, legalább négy éven át megszakítás nélkül állandóan Budapesten- laktak és ez idő alatt itt közsegítséget igénybe nem vettek. A négy évi itt tartózkodás megszakítottnak rendszerint nem veendő, ha az illető időközben évenkint három hónapnál nem hosszabb időn át a fővárosból távol volt. 5. §. Budapest székesfőváros átmenetileg, ideiglenesen a Budapesten tartózkodó nem budapesti illetőségüeket is részesíti közsegítésben, mihelyt a 3. §. 1. pontjában felsorolt esetek egyike beáll. A székesfőváros hatósága azonban intézkedni tartozik, hogy a felmerült összes segélyezési költségeket az illetőségi község a székesfővárosnak megtérítse. A Budapesten tartózkodó és közsegítésre szoruló külföldi honosságú, vagy hontalan egyének segítése tekintetében az e részben fennálló törvényes intézkedések irányadók. ') 1898: XXI. t.-c. 8. § a—b) pontja. 2

) A hét éven alul levő gyermekekre nézve: az 1901:

VIII. t.-c; a hét éven felül levő gyermekekre nézve, az 1901: XXI. t-c. 8. § b) pontja. 3

) 1898: XXI. t.-c; 51.000/1899. B. M. sz. rendelet.