Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916
10. 1916. október 11. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 988 - 989 - 990
1916. október 11-iki közgyűlés. 990. szám. pl. a Közúti Vasút akkori árfolyamát, úgyszólván példátlan eredmény volt, hogy egy részvénytársaság részvényeinek többségét, 69 ezer darabot, aránylag ilyen áron lehetett tőzsdén vásárolni. Polónyi Géza képviselő szerint ugyan a főváros a Városi Villamos Vasútnál 30 millióval károsodott, de azt hiszem, ilyen abszurd állítással komolyan nem kell foglalkoznom, mert csak 28 millió koronát fizettünk a részvényekért. Az omnibusz-vállalat megváltása átmenőleg szintén terhes a fővárosra egyfelől a háborús állapotok miatt, másfelől az autobusz-üzem bevezetésének nehézségei miatt. Azt hiszem, a békés időkben rövidesen nagyon szép vállalattá fog fejlődni. A megváltott üzemek közül Polónyi Géza interpellációjában a fuvartelep ellen is emelt kifogást. Azt mondja, hogy a fuvartelep 1915-ben 580 ezer korona befektetés mellett hozott 6309 koronát. Ez az adat is természetesen valótlan. A fővárosi fuvartelepre a Cséry-féle részvénytársaságtól . 1906. évben történt átvétel után 9 év alatt a megváltási árral együtt 1,462.791 korona beruházási kölcsönt fordított a főváros s ugyanezen időben 2,064.843 korona bruttó nyereséget ért el. A bruttó nyereségben bent foglaltatnak: a főváros által az intézménybe fektetett kölcsöntőkék amortizációja, az újítási alapok dotációja s végül a községi alapnak beszolgáltatott tiszta üzleti felesleg, amely összesen 618.611 korona volt. Azonban az így kimutatott üzleti eredmény meg nem is tünteti fel híven azokat a pénzügyi előnyöket, amelyekhez a főváros a fuvarszolgáltatás házikezelésbe vétele folytán jutott, mert az első három évben az üzem önköltségi árakon dolgozott, a következő években pedig a szemétfuvarozási átalánynak a múlt évig érvényben. volt megállapítási módja mellett, a fuvartelep mintegy 10—12 ezer fuvart díjazás nélkül állított, ami a községi alap javára, mintegy évi 80—120 ezer korona megtakarítást jelentett. Pénzügyi szempontból bírálva tehát a fuvartelep működését, megállapítható, hogy az üzem a fővárosnak jól jövedelmező vállalkozása, mert az a beruházási kölcsönök tőke- és kamattörlesztését a saját jövedelmeiből teljesíti, jóllehet, újabb beruházásokkal a telep értékét legalább ötszörösére emelte s még ezenfelül, tiszta üzleti feleslegként a községi alapnak is 618.611 korona 80 fillért juttatott. Ez a tiszta felesleg a részletekben engedélyezett 1,462.791 korona l'eruházott összegnek mintegy 42%-át teszi. Emellett figyelembe veendő az a körülmény is, hogy a kölcsönök letörlesztésével a főváros egy teljesen modernül berendezett mintaszerű fuvartelep birtokába jut, mintegy 800 darabot számláló kiváló anyagú lóállománnyal. De véleményem szerint a fuvartelep jelentősége nem egyedül az elért kedvező pénzügyi eredményben nyilvánul, hanem elsősorban azon munkateljesítmény alapján bírálandó el, amelynek folytán fennállásának tizedik esztendejében a székesfőváros nélkülözhetetlen közintézményévé lett. A fuvartelep a főváros háztartásában felmerülő különböző fuvarokat már a békeidőben is állandóan zavartalanul szolgáltatta, de különösen a háború alatt tűnt ki, hogy a főváros a fuvartelepben mily fontos szervvel reodelkezik, s hogy mily nelyes megoldásnak bizonyult, a főváros háztartásának minden ágában bekapcsolódó fuvarszolgáltatásoknak házilagos ellátása, mert hiszen alig vitatható, n °gy a jelen súlyos viszonyok között azok zavartalan ellátása a magánvállalkozás útján biztositható lett volna. Ugyancsak a Polónyi interpellációja szerint a főváros ráfizet a kenyérgyárra, az élelmiszerüzemre, mert a kenyérgyár 1915-ben egy millió 248.000 ko-
