Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916
10. 1916. október 11. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 988 - 989 - 990
1916. ok tóber 11-iki közgyűlés. raktár felett a közvetlen felügyeletet a közegészségi ügyosztály gyakorolja, a számvevőség illetve a számvevői ellenőrzésre kirendelt ellenőrző közegnek a közreműködésével. Az 1915. évi kórházi számadásoknak a tárgyalása alkalmával Seregi Árpád főszámtanácsos az 1916. május 19-én tartott pénzügyi bizottsági ülésen azt jelentette, hogy a kórházi alapokra a főváros 1915-ben csak azért fizet rá olyan keveset, mert a kórházak műszer- .és> kötőszerszükségletének a beszerzését a főváros házilag végzi. Ezenkívül ugyanez alkalommal tett szóbeli jelentése szerint az elmúlt évben pl. a vattát a műszerüzem 2 korona 60 fillérért számította a kórházaknak, amikor a műszerészek 6—8 koronát kértek a vattáért. Szappant is nagy mennyiségben szerzett be és 3 korona 60 fillérért szállította, amikor 6 korona volt az ára; 26 hadikórház kereste fel a 'műszerüzemet avégből, hogy kötőszereket, műszereket és szappant adjon netcik és azok olcsóságán csodálkoztak. Ugyanő jelentette, hogy a műszerüzem 400.000 korona tiszta haszonnal zárta le számadásait és azonfelül a forgótöke kamatjait is megfizette. Az' 1915. évi községi háztartásról bemutatott zárszámadásban a műszerüzem és kórházi anyagraktár számadásánál 341.214 korona 65 fillér szerepelt, mint bevételi többlet. A folyó év augusztus havában Fényes László feljelentésére a kir. ügyészség vizsgálatot indított Dénes Aladár ellen. A tanács a közegészségi ügyosztály új vezetőjét, dr. Márkus Jenő tanácsnokot felhívta, hogy a műszerüzem kezelését, raktárát azonnal vizsgálja meg és tegyen jelentést. Márkus tanácsnok, aki nagy körültekintéssel és eréllyel vezeti az üzem vizsgálatát, szeptember 13-án jelentette, hogy az üzem vezetése és ellenőrzése körül számos súlyos szabálytalanság és mulasztás történt. Erre a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot Buzay Károly tanácsnok, Kobler Ede számtanácsos, üzemellenőr és Horpátzky Dezső számtiszt, az üzem kirendelt irodafőnöke ellen elrendeltem és a vizsgálat vezetésével dr. Déri Ferenc alpolgármestert bíztam meg. Ugyanezen időben érkezett hozzám a belügyminiszter leirata, amelyben a vizsgálat megindítására és jelentéstételre hívott fel. A belügyminiszternek az addig történt intézkedéseket bejelentettem, köztük azt is, hogy Dénes Aladár vagyonára a működéséből esetleg a fővárosra háramló károk fedezése érdekében biztosítási végrehajtást vezettünk. Miután a történt szabálytalanságok és mulasztások, esetleg a büntetőtörvénybe ütköző cselekmények, valamint a kártérítési kötelezettség kérdésében egyfelől-az illetékes bíróság, másfelöl a fegyelmi választmány fog határozni, ezeknek elébe vágni nem kívánok. Annyit azonban jelenthetek, hogy a fegyelmi vizsgálat, valamint a müszerüzemben megejtett vizsgálat folyamán kétségtelen megállapítást nyert, hogy a kórházi műszerüzem és anyagraktár működése sem az üzletvitel, sem a felügyelet és ellenőrzés szempontjából nem felelt meg a tanács által kibocsátott szabályutasítás rendelkezéseinek. A szabályutasítás szerint a kérdéses üzem, mint a kórházak beszerzési központja és anyagraktára, rendszerint csak a főváros hivatalai és intézetei számára szolgáltathat ki árút és teljesíthet munkát. Ugyancsak a szabályutasítás szerint a tanács kivételesen engedélyt adhat arra, hogy az üzem más közintézeteknek, kórházaknak, klinikáknak stb. is kiszolgáljon árúkat és teljesítsen munkákat. Ilyen esetekben az üzem tényleg mindenkor meg is kívánta a tanács írásbeli engedélyét s ilyen engedélyeket a háború folyamán a tanács több ízben adott is. Ezzel szemben dacára annak, hogy a szabályutasítás magáncégek részére leendő eladások-
