Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916
10. 1916. október 11. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 988 - 989 - 990
936 1916. október 11-iki közgyű lés. 990. szám. Mindenekelőtt a Zita-kórházban és az úgynevezett műszerüzemben előfordult szabálytalanságokról szólok. Amint a pénzügyi bizottság ülésén már jelentettem, f. év július végén Fényes László hírlapíró feljelentésére vizsgálat indult meg a Zita-kórházban előfordult szabálytalanságok miait. Ennek folyamán meggyőződést szereztünk arról, hogy az élelmicikkek kezelése és a kezelés ellenőrzése körül nagyfokú rendellenességek történtek. E miatt Buzay Károly tanácsnok, Hézser Árpád élelmezési tiszt, Komoróczy számtiszt és Horváth Ákos kórházi gondnok ellen a fegyelmi vizsgálatot megelőző fegyelmi eljárást elrendeltem. A vizsgálat vezetésével dr. Déri Ferenc alpolgármestert bíztam meg, egyidejűleg Buzay tanácsnokot a közegészségügyi ügyosztályból áthelyeztem. A fegyelmi vizsgálat során Hézser Árpádra nézve oly cselekedetek elkövetésének a gyanúja merült fel, amelyek bűnvádi eljárás tárgyát képezhetik, ezért, az erre vonatkozó törvényes rendelkezésnek megfelelően, az összes iratokat a kir. ügyészséghez tettem át a bűnvádi eljárás megindítása végett és annak befejezéséig a fegyelmi eljárás folytatását függőben tartom. Egyidejűleg Hézser Árpádot állásától felfüggesztettem. Erre vonatkozóan további hivatalos értesítést nem kaptam, ennélfogva szükségesnek tartottam, hogy a kir. ügyészséghez ez ügyben sürgető átiratot intézzek. Ezután áttérek a műszerüzem ügyére. Itt a főváros ellen irányuló vádak két csoportjával állunk szemben. Az egyik Dénes Aladár alkalmaztatásának ténye, a másik a kellő ellenőrzés hiányossága. Mielőtt ezekre rátérnénk, rövid visszapillantást óhajtok vetni a műszerüzem keletkezésére. Ismeretesek azok az okok a t. közgyűlés előtt, amelyek szükségessé tették, hogy a kórházak élelmezését a drágább vállalati rendszer mellőzésével, házilagos úton lássuk el. Ugyanezen okokból szükségét láttuk, hogy a kórházaknak műszerekkel és kötőszerekkel való ellátása ne a felmerülő szükséghez. , képest kisebb kereskedőktől történő bevásárlások útján, hanem elsőkézből, lehetőleg közvetlenül a gyárakból történjék. Ezért a tanács elhatározta ilyen anyagraktárnak a felállítását, hasonlóan a már régóta fennálló és bevált központi anyagszertárhoz, amely a hivatalokat, iskolákat és egyéb fővárosi intézményeket bútorokkal, írószerekkel és egyéb felszerelési cikkekkel látja el. Ugyancsak a központi anyagszertár szervezetéhez hasonlóan történt a kórházi anyagraktárnak megszervezése is, amely közvetlenül a közegészségi ügyosztály felügyelete alá került, pénztári kezelését pedig a számvevőség ellenőrzése mellett a székesfőváros központi pénztára végezte. Mivel a beállott háborús állapot következtében szinte ijesztőleg, teljesen előkészületlenül reánk szakadt nehézségek, valamint a harcterekről tömegekben ide irányított sebesülteknek kórházainkba helyezése, a kötöszerekkel és műszerekkel való ellátás tekintetében nem is sejtett igényekkel léptek fel a csak alig felállított kórházi anyagraktárral szemben: az üzem kibővítéséről és megfelelő személyzetről kellett sürgősen gondoskodnunk. Erről értesülvén Dénes Aladár is, aki, mint a Hungária kötszergyárnak akkori igazgatója, már korábbi időktől fogva állandó üzleti összeköttetésben volt a mi kórházi anyagraktárunkkal, azt a kérését terjesztette elő, hogy próbaképen nyerjen alkalmazást a fővárosnál. Ez alkalommal bemutatta bizonyítványait, okmányait, amelyek eddigi működéséről szóltak. Ezeket ha méltóztatnak megengedni, röviden ismertetem. A Keleti J. orvosi és sebészi műszergyáros cégnek bizonyítványával igazolta, hogy mint utazó, szorgalmával, igyekezetével, mint általában az üzlet
