Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916

5. 1916. május 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 579

1916.1 május 24-iki közgyűlés. 579. szám. 349 rendszerint a Vili. fizetési osztályba, a műszaki, ügyészségi, orvosi, állatorvosi stb. teendőkre alkalmazott ideiglenes hivatalnokok, ha teljes minősítéssel bírnak, rendszerint a VII. fizetési osztályba osztatnak be. A polgármesternek azonban joga van kivételes és indokolt esetekben egyes ideiglenes alkalmazottakat már a szolgálatbalépés alkalmával azonnal magasabb fizetési osztályba beosztani." 4. A 7. §. új szövegezése ez lesz: „A várakozási idő valamennyi fizetési osztályban három év. A kifogástalanul működő és előléptetésre érdemes ideiglenes hivatalnokokat, a várakozási idő elteltével a polgármester az illetékes hivatali főnök előterjesztésére hivatalból lépteti elő a magasabb fizetési osztályokba. A polgármester a kiválóan szorgalmas, pontos, j megbízható és használható ideiglenes hivatalnokok várakozási idejét az egész szolgálati idő alatt két ízben egy-egy évvel megrövidítheti. Az ideiglenes hivatalnokok azonban általában legfeljebb csak abba a fizetési osztályba léphetnek elő, amelyre megállapított összes javadalmazás legközelebb haladja meg az ugyanazon a szakon a legalsó végleges állásnak megfelelő fizetési osztály legfelső fokozatát." 5. A 8. §. szövegét így állapítja meg: „Az ideiglenes hivatalnok fizetését az első kinevezés alkalmával, ha akkor már tényleg szolgálatot tett, a kinevező rendeletben megjelölt naptól kezdve, lakáspénzét pedig a kinevezést követő hó 1-ső napjától, előléptetésnél pedig a fizetést az azt követő hó 1-ső napjától, lakáspénzét pedig az előléptetést követő lakásbérnegyed első napjától kell folyósítani." 6. A 9. §. változatlanul marad, a 10. §. új szövegezése pedig ez: „Az állásban megerősített ideiglenes hiyatalnok fővárosi hatósági orvos által igazolt betegség esetén egy éven át megkapja teljes illetményét, ha azonban ez idő lejártakor sem jelentkeznék szolgálatra, hivatalból a nyugdíjszabályrendelet szerint való elbánás alá esik, valamint az is, aki betegség miatt megszakításokkal ugyan, de három év alatt több mint 12 hónapon át nem teljesít szolgálatot." 7. A 11. és 12. §. változatlanul marad, a 13. és 14. §-t azonban, miután az 1890/1913. kgy. számú nyugdíjszabályrendelet következtében már hatályukat veszítették, a közgyűlés törli. 8. A régi 15. §. új sorszáma 13. lesz új szövege pedig ez: „Elbocsátás esetén, ha ez nem az illető hibájából történik, a megerősített ideiglenes hivatalnokkal szemben három havi, a meg nem erősített ideiglenes hivatalnokkal szemben 14 napi felmondási idő alkalmazandó, kivéve, ha meghatározott időre történt az alkalmazás. Fölmondás esetén a megerősített ideiglenes hivatalnokot, ha a szolgálata a 2 évet nem haladja meg, három havi, ha két évnél több, de az öt évet nem' haladja meg, hat havi, ha öt évnél több, de a tíz évet nem haladja meg, egy évi fizetésének megfelelő végkielégítés illeti meg, ha pedig szolgálata a tíz évet meghaladja, a nyugdijszabályrendelet szerint való ellátásra van igénye. Fegyelmi büntetésből, vagy a próbaidő alatt történő elbocsátás esetében azonban sem felmondásnak, sem kárpótlásnak helye nincs." 9. A régi 16. §. új sorszáma 14. lesz, a régi 17. §-é pedig 15. és ennek a szakasznak az utolsó pontjából ezt a részt: „V. rész" törli a közgyűlés, ezenfelül pedig folytatólag ezekkel a rendelkezésekkel egészíti ki: 88