Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916

5. 1916. május 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a fővárosi alkalmazottak családi pótlékáról

us 24-iki közgyűlés. 578. szám. A királyi kegyelem útján törvényesített gyermeket ebből a szempontból az anyával szemben is törvénye­sített gyermeknek kell tekinteni. Családi pótlék csak ellátatlan s az alább meg­határozott életkort még el nem ért gyermek után jár. Az életkor, amelynek betöltéséig a gyermek szülőjének családi pótlékra van igénye, az első cso­portba tartozó alkalmazottak gyermekeinél a huszon­negyedik, a második csoportba tartozó alkalmazot­tak gyermekeinél a tizenhatodik életévben állapítta­tik meg. Azt, hogy a családi pótlék szempontjából mit kell ellátásnak tekinteni, valamint hogy ilyen ellátás élvezésének esetében mikor kell a családi pótlékot véglegesen és mikor csak időlegesen beszüntetni, a tanács állapítja meg. 4- §• Nőalkalmazott a jelen szabályrendeletben meg­kívánt előfeltételek mellett is csak akkor tarthat igényt családi pótlékra: 1. ha a gyermek apja meghalt, vagy holttá nyilváníttatott, vagy 2. ha a gyermek apja teljesen keresetképtelen és semmiféle állandó ellátása vagy jövedelme nin­csen, vagy 3. ha a nőalkalmazott a gyermek apjától külön­válva él és igazolja, hogy a gyermek az ö gond­viselése alatt áll és hogy eltartásáról ő gondoskodik. A nöalkalmazottat megillető családi pótlékhoz való igényt a nőalkalmazottnak újabb férjhezmenetele nem szünteti meg. A jelen szakasz 3. pontja alatt említett eset­ben a nőalkalmazott nem tarthat igényt családi pót­lékra akkor, ha a gyermek apja is a 2. szakasz alá eső akár állami, akár fővárosi alkalmazott. Ilyen esetben a családi pótlék az apát illeti meg, a nőal­kalmazott azonban kívánhatja, hogy az ő gond­viselése alatt álló gyermek után járó családi pótlék az ő kezéhez folyósíttassék. Ha több olyan gyermek van, akik után az apának családi pótlék jár és a gyermekek részben az apa, részben a nőalkalmazott gondviselése alatt állanak, a családi pótlékot az apa és a nőalkalmazott gondviselése alatt álló gyerme­kek számának arányában megosztva kell az apa és a nőalkalmazott kezéhez folyósítani. 5. §. Családi pótlékra igényt egyáltalán nem tarthat­nak a 2. szakaszban fel nem sorolt alkalmazottak, nevezetesen: a fizetéstelen vagy tiszteletbeli minő­ségben alkalmazottak, azok az alkalmazottak, akik csak tiszteletdíjat élveznek, vagy akik kifejezetten csak bizonyos meghatározott időre, vagy csak átmeneti szolgálattételre, illetőleg valamely munkálatnak be­fejezéséig vétettek alkalmazásba, továbbá azok az alkalmazottak, akiknek illetményei külön szerződések­kel állapíttattak meg, valamint a cselédek, napsza; mosok, munkások, munkásnők és az ezekhez hasonló minőségben alkalmazottak. # A második csoport 1., 2., 5., 6., 7., 10., 1J­és 12. pontjáhan említett alkalmazottak családi pót­lékra csak akkor tarthatnak igényt, ha legalább egy évi jó szolgálatuk van és ha havi-, vagy napidijukon felül nem élveznek állami, vármegyei, vagy álla í"T vasúti pénztárból, a családi pótlék mértékét elero vagy meghaladó nyugellátást vagy kegyelmi ellátást. Amennyiben ilyen alkalmazott a családi pótlék rner­tékét el nem érő nyugellátást, vagy kegyelmi ella ta . s élvez, részére csak az ellátás és a családi potieK közötti különbözetet lehet családi pótlék címén folyó­sítani.

Next

/
Thumbnails
Contents