Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916

5. 1916. május 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 566

334 1916. május 24-iki közgyűlés. 565—566. szám. lentették a birtokukban levő lisztmennyiséget, mégis rendkívüli zaklatásoknak vannak kitéve; a birto­kukban levő lisztet lepecsételik, elkobozzák, őket pedig rendőri tárgyalásokra idézik és megbírsá­golják? Ha mindezekről van tudomása, hajlandó-e a belügyminisztériumnál odahatni, hogy ezeknek a zaklatásoknak a megszüntetése iránt*intézkedjék?" Van szerencsém a következő választ előterjesz­teni : a bizottsági tag úr által felemlített kérdésben meg­ejtett vizsgálat során tényleg megállapítást nyert, hogy több esetben iparosokat, kereskedőket a rend­őrség beidézett, megbírságolt, készletüket pedig elko­bozta annálfogva, mert az előírásoknak a rendőrség véleménye szerint nem feleltek meg. Megállapítást nyert az is, hogy a lisztbejelentések körüli eljárás és a készletek gyűjtése bizonyos félreértéseknek, az idő­közben többízben megjelent és talán nehezen is megérthető rendeletek helytelen értelmezésének tulaj­donítható. Ennélfogva a hatóság intézkedett aziránt, hogy ezeket a félreértéseket megszüntessék. A főka­pitánysággal megállapodás történt, amely szerint ő kör­rendeletet bocsátott ki, amelyben az összes kapi­tányságokat utasította, hogy ha a főváros tanácsának közélelmezési osztálya a kérdéses gabona, liszt, takar­mány vagy hüvelyes készletet az illető birtokában meghagyandónak találja és annak átvételét sem tartja szükségesnek, az illető készlet elkobzásától minden esetben tekintsenek el. így a dolog megoldása a közélelmezési ügyosztály kezébe került, mi pedig az ilyen dolgok méltányos elintézése iránt a szükséges intézkedéseket megtettük. Természetesen ott, ahol a méltányosság gyakorlása nem volt indokolt, helyt adtunk a hivatali eljárásnak, de ott, ahol vagy jó­hiszeműség, vagy tévedés forgott fenn, az elkobzástól eltekintettünk, vagy más módon oldottuk meg a kér­dést az illetőkre nézve. Ezzel, azt hiszem, a dolog el van intézve, kérem méltóztassék a választ tudomásul venni." !566. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 40.283/1916— III. számú előterjesztése: a gyáripari célokra átengedendő fővárosi ingatlanok eladási fel­tételeinek megállapítása ügyében. A választ úgy tudomásul veszi. interpelláló, mint a közgyűlés A közgyűlés a tanácsi III. (városépítési) ügy­osztálynak előterjesztésére a kisajátító, a pénzügyi és a jogügyi bizottságoknak a tanács által is pártolt javaslata alapján a székesfőváros tulajdonát képező telkek gyáripari célra való eladása körül követendő eljárás tekintetében a jövőre néze a következő elveket állapítja meg: 1. A vevő és a mindenkori tulajdonos (4. pont) az ingatlant a 7. pont esetétől eltekintve, úgy termé­szetben, mint telekkönyvileg osztatlanul és kizárólag gyáripari célra használhatja, amennyiben azt egészben vagy részben más célra használja, úgy az ingatlan a fővárosra, a 8-ik pontban megállapított jogkövetkez­ményekkel visszaszáll. Ez a tulajdonjogi korlátozás telekkönyvi feljegy­zéssel biztosítandó. A gyáripari cél körébe tartozónak tekintendő az ingatlan egy részének az ott levő gyár alkalmazottai részére lakóházul való felhasználása. .. 2. A vevő és a mindenkori tulajdonos (4. pont) köteles az ingatlant az illető gyáripari üzem termé­szetéhez és terjedelméhez képest a főváros tanácsa által térmértékben és minőségben esetleg az építés­költség alapul vételével konkréten megállapítandó végleges jellegű gyári épületekkel vagy gyári épüle­tekkel és gyárbeli alkalmazottaknak szolgáló IaK°" épületekkel az adásvételi szerződésnek a vevő altai

Next

/
Thumbnails
Contents