Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916

4. 1916. április 12. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 406

1916. április 12-iki közgyűlés^ 406. szám. tekintet nélkül a legmagasabb biztosítási járulékot kötelesek fizetni. Ha a tanács néhány évi adatok alapján megállapíthatja azt, hogy az így meghatározott biztosítási járulékok a veszteségi tartalékalap létesítésére és fentartására nem elégségesek, a segítő alap egyéb bevételei egy részét is a tartalékalap veszteségeire fordíthatja, mert a segítő alap összes bevételeivel és egész vagyonával szavatol az esetleges veszteségekért, viszont, ha azt állapítaná meg, hogy a fentiek szerint meghatározott biztosítási járulékok fölösleges módon növelnék meg a tartalékalapot, a járulékot fokozatosan le is szállíthatja, hogy így a kölcsönök olcsóbbá váljanak. Attól az alkalmazottól, akinek már előző időből volt életbiztosítási kötvénye, ezt is elfogadhatja a tanács a-kölcsön biztosítására, de azt letétbe kell venni és az életbiztosítási díjat az illető fizetéséből hivatalból le kell vonni és a biztosító intézetnél fizetni; ilyen esetben a tanács az alap biztosítási járulékát mérsékelheti, kivételesen elengedheti. 15. §. Ha a főváros közönsége a segítő alapnak kölcsönt bocsát rendelkezésére, az alap azokkal a fővárosi alkalmazottakkal szemben, akik ebből hitelt vesznek igénybe, csak ugyanolyan kamatot számíthat föl, mint amilyent a főváros közönségének fizet, de a rendelkezésére bocsátott kölcsönért és annak kamataiért a főváros közönségének egész vagyonával és összes bevételeivel szavatossággal tartozik. 16. §. A tanács a polgármesterrel egyetértőleg ennek az alapnak a kezelésére és felhasználására szolgáló szervezetbe a fővárosi alkalmazottakat, illetőleg ezek megbizottait is bevonja; a megbízottakból alakított testületnek előkészítő, véleményező, továbbá az alap, valamint az intézmények kezelésére kiterjedő felügyeleti és ellenőrzési joga van, azonban annak gyakorlási módját a tanács állapítja meg. 17. §. A tanács azoknál az alkalmazottaknál, akiknek adósságát ebből az alapból rendezte és ezután az illető fizetésére mégis letiltás érkezik, köteles megvizsgálni azt, vájjon nem könnyelmű adósságcsinaias esete forog-e fenn, amely esetben erről a fegyelmi hatósághoz jelentést tesz. 18. §. Ennek az alapnak megszűnése esetén a még fenmaradó vagyont a fővárosi alkalmazottak szellemi, vagy testi jólétét előmozdító intézmény, vagy cél javára kell fordítani. 19. §. Ez a szabályrendelet 1916. évi január 1-én lép életbe és végrehajtása iránt a tanács intézkedik. 1. A közgyűlés abban az esetben, ha a segítő alapra vonatkozó ez a szabályrendelet felsőbb jóváhagyást nyer, a segítő alapnak kölcsönökre és egyéb jóléti intézményekre olyan kamat mellett, amilyet a fővárosi pénzintézetektől a náluk elhelyezett fővárosi pénzek után kap, megfelelő kölcsönt engedélyez, amelynek összege azonban nem haladhatja meg a fővárosnak az állam részéről a