Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916

4. 1916. április 12. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 406

266 1916. április 12-iki közgyűlés. 406. szám. alap kezelési munkáira alkalmas személyzetet a fő­városi alkalmazottak közül rendelhet ki. A tanács minden évben lehetőleg a székesfőváros zárószámadásaival kapcsolatosan az alap bevételeiről és kiadásairól szerkesztett kimutatást terjeszt a köz­gyűlés elé. 9. §• Az alap bevételei és kiadásai fölött való ren­delkezés joga kizárólag a tanácsot illeti és az alapot érintő minden ügyben végérvényesen a tanács határoz. Az alapot, mint jogi személyt, peres és peren­kívüli ügyekben a székesfőváros polgármestere kép­viseli, aki ezt a jogát a tiszti főügyész útján gyakorolja. A tanács kötelessége arról gondoskodni, hogy az alap bevételeit biztosan és gazdaságosan gyü­mölcsöztesse, valamint az alap és az abból létesített intézményeket célszerűen és olyképpen kezeltesse, hogy ezáltal az alkalmazottaknak minél több kedvez­mény legyen biztosítható. 10. §. A tanács a fővárosi alkalmazottaknak, amíg tényleges szolgálatban vannak, az alapból kölcsönt, illetőleg dologi és személyi hitelt folyósíthat. Kölcsön iránt való kérelem csak az illető hivatalfőnöke útján, ennek véleményével terjeszt­hető elő. A dologi hitel esetén a biztosíték lehet ingat­lan, illetőleg erre mint jelzálogra eszközölt zálogjogi bekebelezés, vagy kézi zálogul alkalmas értékpapír. 11. §. Jelzáloghitel esetén az alapból csupán első rangsorban való bekebelezés föltétele mellett nyújt­ható kölcsön, illetőleg csak úgy, ha az adós biztosí­tékul felajánlott ingatlanára már bekebelezett terhek az engedélyezhető tisztviselői kölcsönből egészen kifizethetők és ki is fizettetnek, amely esetben adós erre meghatalmazást ad a főváros tiszti ügyészsége részére. Azt, hogy az előző terhek kifizethetők, illetőleg, hogy elsőbbség szerezhelő, a kölcsöntkérő előzetesen köteles igazolni. A jelzáloghitel engedélyezése előtt az ingatlant, hites szakértő, vagy az illetékes községi elüljáróság által kell hitelesen megbecsülteim; a jelzálogul fel­ajánlott ház legfeljebb a becsérték (Va-ad) kétharmad részéig, a földadó alá eső ingatlan pedig a becsérték ('A) háromnegyed részéig fogadható el biztosítékul. A felülépítmények tűzkár ellen való biztosítását, ha a becsértékbe be'tudattak, úgyszintén a zálogjog bekebelezési illeték levonását is igazolni kell. Ha az adós jelzálogi biztosítékot nyújt is kölcsöne fedezésére, még ebben az esetben és ezen­felül is engedményezni köteles az alap javára fize­tésének, nyűg-, vagy kegydíjának, vagy végkielégíté­sének mindenkor biróilag lefoglalható részét, illetőleg, ha a saját és családja lakhatására szolgáló ház épí­tésére vagy vásárolására vette fel kölcsönét, ebben az esetben lakáspénzét is. A jelzálogkölcsönnél a hitel visszafizetésének ideje legfeljebb 25 év lehet, de semmiesetre sem terjedhet az adós 65-ik életévén túl. 12. §. Kivételesen kézi záloggal biztosított kölcsön is engedélyezhető az alapból, kézi zálogul azonban

Next

/
Thumbnails
Contents