Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916
4. 1916. április 12. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 406
266 1916. április 12-iki közgyűlés. 406. szám. alap kezelési munkáira alkalmas személyzetet a fővárosi alkalmazottak közül rendelhet ki. A tanács minden évben lehetőleg a székesfőváros zárószámadásaival kapcsolatosan az alap bevételeiről és kiadásairól szerkesztett kimutatást terjeszt a közgyűlés elé. 9. §• Az alap bevételei és kiadásai fölött való rendelkezés joga kizárólag a tanácsot illeti és az alapot érintő minden ügyben végérvényesen a tanács határoz. Az alapot, mint jogi személyt, peres és perenkívüli ügyekben a székesfőváros polgármestere képviseli, aki ezt a jogát a tiszti főügyész útján gyakorolja. A tanács kötelessége arról gondoskodni, hogy az alap bevételeit biztosan és gazdaságosan gyümölcsöztesse, valamint az alap és az abból létesített intézményeket célszerűen és olyképpen kezeltesse, hogy ezáltal az alkalmazottaknak minél több kedvezmény legyen biztosítható. 10. §. A tanács a fővárosi alkalmazottaknak, amíg tényleges szolgálatban vannak, az alapból kölcsönt, illetőleg dologi és személyi hitelt folyósíthat. Kölcsön iránt való kérelem csak az illető hivatalfőnöke útján, ennek véleményével terjeszthető elő. A dologi hitel esetén a biztosíték lehet ingatlan, illetőleg erre mint jelzálogra eszközölt zálogjogi bekebelezés, vagy kézi zálogul alkalmas értékpapír. 11. §. Jelzáloghitel esetén az alapból csupán első rangsorban való bekebelezés föltétele mellett nyújtható kölcsön, illetőleg csak úgy, ha az adós biztosítékul felajánlott ingatlanára már bekebelezett terhek az engedélyezhető tisztviselői kölcsönből egészen kifizethetők és ki is fizettetnek, amely esetben adós erre meghatalmazást ad a főváros tiszti ügyészsége részére. Azt, hogy az előző terhek kifizethetők, illetőleg, hogy elsőbbség szerezhelő, a kölcsöntkérő előzetesen köteles igazolni. A jelzáloghitel engedélyezése előtt az ingatlant, hites szakértő, vagy az illetékes községi elüljáróság által kell hitelesen megbecsülteim; a jelzálogul felajánlott ház legfeljebb a becsérték (Va-ad) kétharmad részéig, a földadó alá eső ingatlan pedig a becsérték ('A) háromnegyed részéig fogadható el biztosítékul. A felülépítmények tűzkár ellen való biztosítását, ha a becsértékbe be'tudattak, úgyszintén a zálogjog bekebelezési illeték levonását is igazolni kell. Ha az adós jelzálogi biztosítékot nyújt is kölcsöne fedezésére, még ebben az esetben és ezenfelül is engedményezni köteles az alap javára fizetésének, nyűg-, vagy kegydíjának, vagy végkielégítésének mindenkor biróilag lefoglalható részét, illetőleg, ha a saját és családja lakhatására szolgáló ház építésére vagy vásárolására vette fel kölcsönét, ebben az esetben lakáspénzét is. A jelzálogkölcsönnél a hitel visszafizetésének ideje legfeljebb 25 év lehet, de semmiesetre sem terjedhet az adós 65-ik életévén túl. 12. §. Kivételesen kézi záloggal biztosított kölcsön is engedélyezhető az alapból, kézi zálogul azonban