Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1915

10. 1915. november 17. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 1090 - 1091

1915. novemler 17-iki közgyűlés. vonatkozó előterjesztéseinket elfogadta és meg vagyok győződve arról, hogy ennek a lakásépítő akciónak a szociális, egészségügyi előnyei és következményei és hatása tulajdonképen ki sem számíthatók. Most is csak arra kérem a t. Közgyűlést, hogy amint a viszonyok meg fogják engedni, járuljon újból hozzá ahhoz, hogy mi ezt a lakásépítő akciót a megkezdett mederben tovább folytathassuk. A következő nemzedékek háláját érdemelték ki a t. Közgyűlésnek mindazok a tagjai, akik vállvetve segítették ezt a nagy programmot végrehajtani és küíörösen érvényesíteni a városi igazgatásban azt a fontos princípiumot, amelyről már előbb tettem említést, tudniillik a közérdekű üzemeknek városi kezelésbe való vételét. Eltekintve a városi kezelési rendszernek a legtöbb téren való nagy pénzügyi jelentőségétől, itt elsősorban arról volt szó, hogy a városi politikát kellett felszabadítani a várossal szerződéses viszonyban levő vállalatok állandó nyomásától. Ez a városi igazgatásnak egy szabadságharca volt, amelyet győzedelmesen megvívtunk most már csak arra ügyeljünk, t. Közgyűlés, nehogy ezen valaki is valaha rést üthessen. És most, t. Kö/gyülés, ha a háborúnak vége les?, majdnem azt mondhatjuk, hogy kezdhetjük élűiről. Sőt mondhatjuk, hogy sokkal nagyobb nehézségekkel és bajokkal fogunk szemben állani a háború után, mint ezen tízéves ciklus kezdetén, mert hiszen a háború okozta bajok megszüntetése lesz a legelső és legsürgősebb feladatunk. De, t. Közgyűlés, dacára a feladatok nagyságának és nehézségének, nem kell elcsüggednünk, nem szabad csüggednünk akkor, amikor azok a derekak, a mi fiaink, csüggvdés nélkül küzdenek másfél esztendő óta a lövészárkokban, '.-.üzdenek, áldoznak verejtéket, fáradságot, vért, szép fiatal életet a magyar nemzet becsületéért és dicsőségéért. Engedje meg a t. Közgyűlés, hogy itt még külön is kitérjek a mi szűkebb értelemben vett katonáinkra, a mi szivünk büszkeségére, a győzhetetlen negyedik hadtestben harcoló pesti bakákra, a harminckettesekre, a pesti honvédekre, beleértve a mi remek huszárjainkat, tüzéreinket és valamennyit mind. Ezek a mi fiaink az ő vérükkel pecsételték meg azt az igazságot, tettek bizonyságot arról, hogy akiket a nemzet életének a folyama a magyar földről ide sodort ebbe a fővárosba, úgy lelkesedés, mint hűség és vité/ség dolgában megállották a helyüket ebben a hábotúban és nem állanak senki mögött. T. Közgyűlés! A mai ünnepélyes alkalommal nem kívánok részletes programmot adni egyfelől épen az ünnepélyességre való tekintettel, de azért sem, mert a költségvetés tárgyalása alkalmával a legközelebbi teendők programmjárói a tanácsnak fog kelleni előterjesztést tenni. A legközelebbi jövő politikájának az általános irányát maga a háború szabja meg. Ez áll egyaránt az országos politikára úgy, mint a városi és tátsadalmi politikán. Igyekezni kell minél gyorsabban és minél alaposabban orvosolni a háború által okozott bajokat és mindenekfelett okulni kell a háború tanulságain. A háborúnak a városokra nézve jelentős tanulságai között első helyen áll az, hogy ebben a háborúb; n a városok ipaia és a városok lakossága általában megállotta a maga helyét. Ma már világos, hogy az országnak a fokozaos indusztrializálása, a városok fejlődése és a városias fejlődés nemcsak a városoknak az érdeke, de az országnak elsőrendű érdeke. Látjuk, hogy a mi nagy szövetségesünk, Németország katonai fölényét az a körülmény, hogy lakosságának csak egyharmad része foglalkozik mezőgazdasági termeléssel, nemcsak hogy nem be-