Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1915

9. 1915. november 3. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1033 - 1034

348 1915. november 3-iki közgyűlés. 1032—1034. szám. gitás megszűnik, éppen a körúton és a főbb útvonalakon nagy sötétség áll be. Ez a téli hónapokban nagy kellemetlenséggel jár. Az egész megtakarított összeg, amelyről egy esztendő alatt szó lehet, tudomása szerint abban az időben, mikor nem saját rezsiben kezelték a villanyvilágítást, kétszázezer koronát tehetett ki egy esztendőre. Már most a kérdést meg lehet olymódon is oldani, amint megoldották Bécsben, ahol a háború alatt, legalább, mikor ő ott járt, nem tudja, ma már teljesen helyreállott-e a világítás: akkor azonban minden második lámpa volt meggyújtva. Nálunk ennek a régi útvonalakon, ahol a régi társaság viszi a villamos üzemet, útját állja az, hogy 3—3 lámpa kapcsolódik egyszerre. De a kérdést így is meg lehet oldani. A többi útvonalon azonban lehetséges a bécsi rend, például a Kossuth Lajos-utcában lehetséges, tudniillik, hogy minden második láng égjen. Ott is megoldható a dűlog, ahol három lámpa van kapcsolva, ha nem akarunk nyomban átmenni az egész világításra, tudniillik három lámpa éghet az egyik oldalon és folytatólagosan három a másik oldalon ilymódon is a lámpák fele fog égni és a nagyobb úttestek is mindenütt megvilágítást nyernek. Röviden azt kérdezi csupán, amit a bevezetésben mondott, vájjon a polgármester most, amikor a téli hónapok jönnek, nem tartja-e elérkezettnek az időt, hogy akár egészben, akár részben helyreállítsa a főbb útvonalakon a villanyvilágítást ? Dr. Bárczy István polgármester az előterjesztett interpellációra bejelenti, hogy a tanács legközelebbi ülésén fog előterjesztés tétetni az utcák fokozottabb világítása dolgában és azon szempontok, amelyeket a bizottsági tag úr előadott, figyelembe fognak vétetni. !1033. Gálos Kálmán törvényhatósági bizottsági tag felszólalván, a következő interpellációt terjeszti elő: „Van-e tudomása a polgármester úrnak, hogy a közélelmezési viszonyok folytán olyannyira szükséges vadászat akadályokba ütközik, mert a hadvezetőség a töltényekhez szükséges ólomsörét forgalomba hozatalát betiltotta. Németországban a hasonló tilalmat ugyancsak közélelmezési és gazdasági érdekből feloldották. Nem volna-e hajlandó a polgármester úr eme fontos érdekből a m. kir. kormánynál közbenjárni, hogy a tölténygyárakban egyébként kellő mennyiségben elkészült és rendelkezésre álló, de lefoglalt töltények, illetve sörét felszabadíítassék és nálunk i& forgalomba hozattassék ?" !1034. Gálos Kálmán törvényhatósági bizottsági tag felszólalván, a következő interpellációt terjeszti elő: „Az a tarthatatlan állapot, hogy a budapesti kórházakban polgári betegek részére egyáltalán nincsen hely, napról-napra rosszabbodik és immár olyan mérveket ölt, amelyek alkalmasak a lakosság halálozásának abnormális fokozására. Nem volna-e hajlandó a polgármester úr eme veszedelem csökkentésére erélyesebb és gyökeresebb intézkedéseket sürgősen életbeléptetni ?" Buzay Károly tanácsnok az előterjesztett interpellációra a következő választ adja: „Tény az, hogy a háború elején nem volt elég férőhely a sebesült katonák részére és e célból a főváros kórházaiban helyeztettek el a legnagyobbrészt aA választ úgy interpelláló, mint a közgyűlés tudomásul veszi. Az interpelláció közöltetik a polgármesterrel. Erről a polgármester jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő.