Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1915
8.2 1915. október 9. rendkívüli közgyűlés folytatólagos jegyzőkönyve - 887
1915. október 9-iki közgyűlés. 887. szám. 313 áron alul leendő rekvirálása útján a legsürgősebben hiztosítsa. 3. Ezzel kapcsolatban a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi, hogy a tanács a főváros által a liszt után veszteségi kockázat és kezelési költség címén métermázsánként eddig szedett 4 korona fővárosi illetéket a liszt és kenyérárak mérséklése érdekében folyó évi október hó 6-tól kezdve megszüntette és hogy ennek következtében a lisztellátás kezelési költsége, valamint az esetleg fölmerülő veszteség egész összegében a főváros közpénztárát fogja terhelni. Ennélfogva a közgyűlés felhívja a tanácsot, hogy az ily módon előállható veszteség, valamint a kezelési költségek fedezete iránt tegyen annak idején javaslatot. 4. Minthogy az árak maximálása gyakorlati célokra csak akkor vezet és kedvező hatását csak úgy érezteti, ha az illető cikkeknek árai lehetőleg egyszerre maximáltatnak és akkor, amikor azoknak forgalmi ára túlmagasra még nem emelkedett, ennélfogva a közgyűlés fölkéri a kormányt, hogy a fontosabb élelmicikkek (marhahús, sertéshús, ideértve az élőmarhát és sertést is, továbbá a zsír, szalonna, tojás, édesvízi hal, hagyma, káposzta stb.), valamint a fontosabb háztartási cikkek (tüzelő- és világítóanyagok, mosószappan stb.) legmagasabb árait országosan és valamennyi cikkre nézve egyszerre mielőbb szabja meg. 5. Tekintettel pedig arra, hogy valamely cikknek árszabása az egész vonalon csak akkor fogja éreztetni kedvező hatását, ha az árszabás a termelőre, a nagykereskedőre és a kisárúsra egyaránt kiterjed, míg ha az árszabás csakis a termelőre, vagy csakis a nagykereskedőre, illetve a kisárúsra vonatkozik, ez igazságtalanságokra, visszaélésekre és végeredményben mégis csak ártúlzásokra vezet, a közgyűlés felkéri a kormányt, hogy a legmagasabb árakat országosan állapítsa meg, külön a termelőre és külön a nagykereskedőre, míg a kisárúsra nézve a helyi árszabás legyen irányadó. Az árak országos maximálása mellett ugyanis továbbra is fennmarad annak szüksége, hogy a városok helyi maximális árakat állapíthassanak meg, de ezek természetesen csak ugyanazon kisérő rendelkezésekkel lehetnek hatályosak, amilyeneket az országos maximálásnál követelünk. 6. Minthogy a tapasztalat szerint a legmagasabb árak megszabása abból az okból is hatálytalanná válhatik, mert az ármegállapítás folytán egyesek a készleteket árdrágító célzattal visszatartják és az eladást megtagadják, az országos maximálás is csak akkor vezet célhoz, ha az árak megszabásával egyidejűleg úgy a termelőre, mint a nagykereskedőre és a kisárúsra a készpénzfizetés ellenében való eladási kényszer is kimondatik és pedig azzal, hogy ilyen esetben a kormányhatóságilag felhatalmazott helyi hatóságok jogosítva vannak a termelőt, aki az eladást a nagykereskedő részére, a nagykereskedőt, aki az eladást a kisárús részére és a kisárúst, aki az eladást a fogyasztó közönség részére megtagadja, ezért őket nemcsak megbüntetni, hanem tőlük az árukészletet hatósági kényszer útján átvenni. A közgyűlés tehát felkéri a kormányt, hogy "a legmagasabb árral megszabott cikkekre-nézve a készpénzfizetés ellenében való eladási kötelezettséget rendelje el és egyúttal a helyi hatóságokat hatalmazza fel, hogy azoktól, akik az árú ekként való eladására nem hajlandók, az árút hatósági kényszer útján átvehessék és az illetőt megbüntethessék. 7. A legmagasabb árak országos megszabásának hatályát biztosítandó, az árszabásokat megállapító kormányrendeletekben egyúttal azt is ki kell mondani, hogy visszaélések esetén maximális árnál ala79