Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1915

7. 1915. július 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 749 - 750

750. szám. tanácsát az intézmény kulturális színvonalának és magyar jellegének a föntartása tekintetében ellenőrző jog illeti meg. Köteles a bérlő részvénytársaság lehetőleg bizonyos — a szerződésben meghatározandó számú népies színielőadást is tartani. e) A szerződés 5. pontjának e) alpontját a felek közös egyetértéssel törlik. Kiköti azonban a bérbeadó főváros, hogy a variété-előadások nyelvére vonatkozóan a mindenkor fönnáHó törvényhatósági, illetve rendőrhatósági szabályrendeletek és rendőrhatósági engedélyek rendelkezései lesznek kötelezők. Idegen nyelvű drámai és operettedöadásokat a bérlő csakis a főváros tanácsától esetről-esetre kikérendő engedély alapján tarthat. 4. A most érvényben lévő szerződés 6. pontjának azt a rendelkezését, amely a Népopera helyárait szabályozza, a felek közös egyetértéssel törlik; változatlanul marad ellenben e pontnak az a rendelkezése, hogy a nézőtéren állóhelyek nem létesíthetők. 5. A szerződés 11. pontja helyébe a következő szöveg állapíttatik meg: „A Népopera részvénytársaság az épületet annak berendezését és fölszerelését tűzkár ellen a szerződés egész tartamára a székesfőváros tanácsa által meghatározandó, az égés által okozandó károkra és vesztett nyereségre is kiterjedő s legalább az ingatlanra bekebelezve levő összes tartozások erejéig a főváros közönsége javára biztosítani, a biztosító díjakat pontosan fizetni és a biztosító kötvényt a fővárosnak átadni köteles. Tartozik továbbá a bérlő megtéríteni a szerződés tartama alatt tűz által okozott mindazokat a károkat, amelyek megtérítése törvény vagy bírói gyakorlat szerint az ingatlan tulajdonosát terhelné. Amennyiben a részvénytársaság a tűzkár napjától számított harminc nap alatt a főváros tanácsánál legalább 200.000 K bánatpénznek a központi pénztárnál egyidejűen való letétbe helyezése mellett írásbeli kötelezettséget vállal arra nézve, hogy az épületet a tüzeset napjától számított egy éven belül a főváros tanácsa úgyis mint telektulajdonos és úgyis mint építési hatóság által elfogadandó tervek szerint a tűzkárbiztosító díj betudásával, egyébként azonban a saját költségén újra fölépíti, berendezi és az ebben a szerződésben foglalt célnak megfelelően rendeltetésének átadja, ebben az esetben a főváros tanácsa a hozzá befolyó tűzkárbiztosító díjat az építkezés előrehaladásához képest fogja az építkezés céljaira a részvénytársaságnak kiutalni. Ha írásban vállalt kötelezettségének a részvénytársaság eleget nem tesz, vagy az építkezést kellő időben meg nem kezdi, vagy kellő erővel állandóan nem folytatja, ebben az esetben a letett 200.000 K a főváros javára elvész, az esetleges összes létesítmények igény- és tehermentesen a főváros tulajdonába mennek, a még esetleg ki nem utalt tüzkárbiztosító díj fölött a főváros szabadon rendelkezik, ez a szerződés pedig hatályát veszti és a főváros a telek és az esetleg azon lévő beruházások fölött szabadon rendelkezik. Ha a tűzesettől számított harminc napon belül a részvénytársaság a főváros tanácsánál a föntemlített kötelező nyilatkozatot be nem nyújtja, ebben az esetben ez a szerződés hatályát veszti, a tűzkárbiztosító díj azonban természetesen a főváros közönségét illeti." 6. A szerződés 12. pontjára való utalással a főváros, mint az ingatlan tulajdonosa, általánosságban kijelenti, hogy a bérlőnek jogában áll azt a föntebbi 3. pont d) alpontjában jelzett célnak megfelelően saját költségén átalakítani, azonban minden néven nevezendő átalakításhoz előzetesen megszerezni köte-