Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1915

6. 1915. július 1. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 646

226 1915. július 1-ei k

özgyűlés. 645—546. s

zám. törvényhatóság sorából választani s tetszése szerint oda kereskedő és iparos bizottsági tagokat választhatott volna. A szabályrendelet 9. szakasza előírja, hogy az igazgatóságba a tanács az üzemi bizottság tagjai közül három tagot delegálhat. Ezen üzemi bizottságot a közgyűlés választja s ebből a tanács a saját diszkréciója szerint választ három tagot. Tehát nem a négyszáz közül, hanem csak 30 közül azokat, akik ezekkel a dolgokkal foglalkoztak. A rendelkezésre ''álló listából a tanács kiválasztotta azokat a bizottsági tag urakat, akik a gázgyár és az elektromos művek dolgával a legtöbbet és a legbehatóbban foglalkoztak és akiket erre a megbízatásra a legalkalmasabbaknak ítélt. Még csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy nem is.igen állott módjában a tanácsnak a jelzett választás, mert ha végig néznek a 30 üzemi bizottsági tagon, ezek közül csak három van olyan, akire esetleg rá lehet fogni, hogy kereskedő. Ezzel meg van adva a válasz az interpelláció második részére is. Tudniillik a szabályrendelet értelmében az igazgatósági tagok mandátuma a bizottsági tagságuk idejére terjed, tehát három évenkint újra alakul a bizottság. Méltóztassék ezt a harminc tagot a törvényhatósági bizottságnak akként megválasztani, hogy a tanácsnak módjában legyen az igazgatóságba esetleg kereskedő bizottsági tag urakat is kiküldeni. Azért mondom, hogy esetleg, mert a szabályrendelet értelmében ez a tanács kizárólagos jogkörébe tartozik." Dr. Bárczy István polgármester a tanácsnok részéről adott választ még a következőkben egészíti ki: „T. Közgyűlés! A tanácsnok úr válaszát ki akarom egészíteni azzal, hogy a tulajdonképeni lényégé a válasznak az s erre méltóztassék a súlyt helyezni, hogy a 30 tagja az üzemi bízottságnak, ahonnan az igazgatósági tagokat delegálják, legnagyobbrészt nem iparos és kereskedő, csak 3 volt olyan, akit kereskedőnek lehet minősíteni, 27. egyáltalán nem s ez adta meg természetesen azt, hogy a tanács ezek közül választott. Nagyon helyes, amit a tanácsnok úr felemlített, hogy ha erre súlyt helyeznek, akkor az üzemi bizottságba több kereskedőt és iparost küldjenek ki s akkor a tanács abban a helyzetben lesz, hogy az igazgatóság újra alakításánál az elhangzott kívánalmat figyelembe veheti." A választ úgy interpelláló, tudomásul veszi. !646. Dr. Reichfeld Izor törvényhatósági bizottsági tag felszólalván, bővebb indokolás előrebocsátása után a következő interpellációt terjeszti elő : „Igaz-e, hogy a fővárosi törvényhatósági bizottsági közgyűlés által a tisztviselőink részére megszavazott fizetési előlegben a nőtlenek nem fognak részesülni? Nyilatkozzék a polgármester úr, miképpen fog ezen fizetési előleg kiutaltatni, vájjon ki lesznek-e véve némely tisztviselők azon kedvezmény alól, hogy fizetési előleget kapjanak?" Dr. Bárczy István polgármester az interpellációra nyomban a következő választ adja: „Az interpellációra tulajdonképen csak azt válaszolhatom, hogy a fizetési előlegek úgy fognak utalványoztatni, ahogy azt a közgyűlés elhatározta. Azonban mégis tévedések kikerülése végett hozzáteszem, hogy a bizottsági tag úr, úgy látszik, úgy kívánja utalványoztatni, ahogy a közgyűlés nem határozta el, tehát nem úgy lesz utalványozva, ahogy a bizottsági tag úr gondolja, hanem ahogy a közgyűlés elhatározta. A közgyűlés nem '-azt mondta, hogy mindenkinek kell adni fizetési előleget, hanem felhatalmazást adott a tanácsnak, hogy fizetési előleget