Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1915

5. 1915. június 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 608 - 609

1915. június 2-iki közgyűlés. 607—609. szám. 205 !608. Tárgyaltatott a tanács 39.254/1914—

VI. sz. előterjesztése: Schwarz Benőnek, átírási- és engedelmidíj ügyben hozott tanácsi határozat ellen beadott felebbezésére. !609. Tárgyaltatort a tanács 10.989/1915—

VI. számú előterjesztése: Vázsonyi Ibolya Jozefának, átírási- és engedelmi-díj ügyben hozott tanácsi határozat ellen beadott felebbezésére. díjak esedékessége a hagyaték haszonélvezetére másodsorban jogosítottak életbenléte tartamára már ezidöszerint felfüggesztessék, — a terhükre kiszabási számok alatt egyenként kivetett 3645 K 80 f átírási díjnak 2651 K 40 f 2651 K 40 fillérre történt helyesbítése mellett, — elutasította, a székesfőváros törvényhatósági bizottsága az érdekelt feleknek törvényes határidőn belül előterjesztett fölebbezése folytán az alulírott napon tartott közgyűlésében fölülbírálta. Ennek eredményéhez képest a közgyűlés a neheztelt elsőfokú véghatározatot az abban fölsorolt indokoknál fogva helybenhagyja. Ez ellen a másodfokú véghatározat ellen az 1896. évi XXVI. t.-c. 34. §-a alapján a magyar királyi közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak van helye; a panaszt ennek a véghatározatnak a kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a székesfőváros tanácsánál kell előterjeszteni. Erről a közgyűlés a tanácsot a bemutatott tárgyalási iratoknak a visszaadása mellett, további megfelelő eljárás végett, értesiti. A székesfőváros tanácsának 1913. évi november hó 27. napján 135.143. szám alatt hozott elsőfokú véghatározatát, amellyel Schwarcz Benőt azzal a kérelmével, hogy a székesfőváros pesti részének 4608, számú telekkönyvi betétében 4570. helyrajzi szám alatt foglalt ingatlan hányad átírása folytán terhére 3504/1913. kiszabási szám alatt kivetett 354 K 60 f átírási- és engedelmi-díj leszáll ittassek, elutasította, a székesfőváros törvényhatósági bizottsága az érdekelt félnek törvényes határidőn belül előterjesztett fölebbezése folytán az alulírott napon tartott közgyűlésében fölülbírálta. Ennek eredményéhez képest a közgyűlés a neheztelt elsőfokú véghatározatot részben megváltoztatja s ennek eredményéhez képest a kivetett átírási díjat, — a 3 K 20 f-nyi engedelmi díj épségben tartása mellett, — 341 koronára szállítja le, mert az adóbizonylatban kitüntetett 10.810 koronát kitevő nyers házbérjövedelem utólag 10.495 koronára helyesbíttetvén, az ezen összeg alapján megállapított minimális érték (^X13) vagyis 34.108 K 75 f után az 1%-os városi átírási díj tényleg csak 341 koronában állapítható meg. Ami azonban a neheztelt véghatározatnak azt a rendelkezését illeti, hogy az átírási díjat az ingatlanhányad törvényszerinti, legkisebb értéke alapján állapítja meg, a közgyűlés — a felebbezés elutasítása mellett — indokainál fogva helybenhagyja. Ez ellen a másodfokú véghatározat ellen az 1896. évi XXVI. t.-c. 34. §-a alapján a magyar királyi közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak van helye; a panaszt ennek a véghatározatnak a kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a székesfőváros tanácsánál kell előterjeszteni. Erről a közgyűlés a tanácsot a bemutatott tárgyalási iratoknak a visszaadása mellett, további megfelelő eljárás végett, értesíti. A székesfőváros tanácsának 1914. évi december hó 22. napján 147.603 1914—

VI. szám alatt hozott elsőfokú véghatározatat, amellyel Vázsonyi Ibolya Jozefát azzal a kérelmével, hogy a székesfőváros 52