Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1915

2. 1915. március 17. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 355 - 356

124 1915. március 19-iki közgyűlés. 355—356. szám. !355. Tárgyaltatott a tanács 12.135/1915—1. sz. előterjesztése : Martzig Mihály nyugalmazott altisztnek, katonai szolgálati idejének beszámítása ügyében hozott tanácsi határozat ellen beadott felebbezésére. !356. Tárgyaltatott a tanács 24.324/1915—1. sz. előterjesztése: Bandi György nyugalmazott ideiglenes hivatalnoknak, nyugdíj ügyének újrafelvétele iránt előterjesztett kérelme ügyében hozott tanácsi határozat ellen beadott felebbezésére. A tanács 1915. évi január hó 5-én 148.247— 1914.—1. szám alatt hozott véghatározatával elutasította Martzig Mihály nyugdíjazott altisztet ama kérelmével, hogy a fővárosi szolgálatát megelőzőleg töltött 13 évi és 10 hónapi tényleges katonai szolgálati ideje a fővárosnál eltöltött szolgálati idejéhez hozzászámíttassék, s a nyugdíj összege részére ez alapon állapíttassák meg. Nevezett nyugdíjas hivatkozva az 1907. évi LIX. t.-c, a fővárosi nyugdíjszabályrendelet 9. §-a és az 1908. évi 8992. számú honvédelmi miniszteri rendelet intézkedéseire, a tanácsi véghatározat ellen felebbezést adott be. A közgyűlés a beadott felebbezés folytán, a hivatkozott tanácsi véghatározatot felülvizsgálat alá vette, s annak eredményéhez képest a felebbezés elutasítása mellett az érintett tanácsi véghatározatot másodfokulag helybenhagyja. Az 1907. évi LIX. t.-c. 1. §-a szerint ugyanis csak az állami és törvényhatósági szolgálatban eltöltött idő számítandó be kölcsönösen; s az állami szolgálat fogalmát az 1912. évi LXV. t.-c. 1., 2., és 3. §§. állapítják meg. Ez utóbb említett szakaszokban pedig a katonai szolgálat említve nincs, sőt a törvény 17. §-a azon rendelkezésével, amely szerint a hadseregnél és a honvédségnél tényleges minőségben eltöltött állandó alkalmazást mindaddig, amig a viszonosság fennáll, az állami szolgálatba beszámítani rendeli, egyenesen kifejezést is ad annak, hogy a tényleges katonai szolgálat a nyugdíjazás szempontjából nem,állami szolgálat. Az 1907. évi LIX. t.-c. sem mondja ki a tényleges katonai szolgálatot állami szolgálatnak, s a 4. §-ban úgy rendelkezik, hogy a viszonosságnak törvényben meghatározott esetein kivűl, a törvényhatósági alkalmazottakra nézve annak a törvényhatóságnak a szabályrendelete az irányadó, amelynek a szolgálatában az illető alkalmazott utoljára állott; már pedig a fővárosi nyugdíjszabályrendelet 9. §-ának utolsó bekezdése határozottan kimondja, hogy a fővárosi ellátásnál, a fővárosi szolgálatot megelőző katonai szolgálat be nem számítható. Egyébként pedig a törvényekkel és a törvény rendelkezéseinek megfelelően intékedő nyugdíjszabályrendelet határozmányaival szemben, a miniszteri rendelet ellenkező intézkedései figyelembe nem jöhetnek. Erről a tanács az összes iratok kapcsán, tárgyiraton értesítendő. Tekintettel arra, hogy a 4600/1901. sz. a. kelt belügyminiszteri rendelet 10. §-a értelmében ahhoz, hogy az újrafelvétel megengedhető legyen, szükséges, hogy a fél, a főügy jogerős elintézése után, a kérdés érdemére nézve döntő új bizonyítékot hozzon fel és egyúttal igazolja, hogy a bizonyítékot a föeljárás folyamán önhibáján kívül nem használhatta, Bandi György volt fővárosi id. hivatalnok a nyugdíjszerű ellátása ügyének újrafelvétele iránt előterjesztett kérvényében és felebbezésében pedig sem a kérelmét támogató ténykörülményt, sem az ügyre, vonatkozó bármilyen bizonyítékot fel nem hozott, a közgyűlés a tanács megokolt előterjesztésére az újrafelvételi