Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1914

19. 1914. december 16. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1934

1914. december 16-iki közgyűlés. . 1933—1934. szám. 707 malom-úton és abból kiágazó névtelen úton végrehajtott vízcsőfektetésnél felmerült túlkiadás fedezete ügyében. !1934. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 143.918/1914—

XV. számú előterjesztése: a háború folytán hitelre szorulók hiteligényeinek kielégítése ügyében. A közgyűlés — a pénzügyi bizottságnak a tanács által is pártolt javaslata alapján — az 1. ker. Hengermalom-úton és az abból kiágazó névtelen úton végrehajtott vízvezetéki munkálatoknál az 1913. évi 2094. kgy. sz. közgyűlési határozattal egy újabb beruházó kölcsön, illetve az 1914. évi 158 millió koronás 4V2°/o-os aranykulcson terhére engedélyezett 5160 koronán felül felmerült 689 K 37 fillér túlkiadást az eredeti födözeti alapnak megfelelően, egy újabb beruházó kölcsön, illetve az 1914. évi 158 millió koronás 472°/o-os aranykölcsön terhére engedélyezi s ezt a határozatát felsőbb jóváhagyás végett, a m. kir. belügyminiszterhez fölterjeszti. A közgyűlés a közgazdasági és pénzügyi bizottságok és a tanács javaslatához képest a háború folytán hitelre szorulók hiteligényeinek részben való ellátása ügyében a következőkép határoz: Budapest székesfőváros közönsége hajlandó a tanács által megbízandó hitelintézetnél ez intézet által a háború folytán hitelre szorult hiteligénylők részére folyósítandó 500.000 K és járulékai behajthatóságáért a következő feltételek mellett szavatosságot vállalni: 1. A megbízandó hitelintézet tartozik 500.000 K kölcsöntőke erejéig a székesfőváros tanácsa által kijelölt hiteligénylők részére a tanács által megállapított kölcsönöket folyósítani, aminek ellenében Budapest székesfőváros közönsége ezen legfeljebb 500.000 K tőke erejéig terjedhető kölcsönök és járulékaik behajthatóságáért a hitelintézettel szemben a szavatosságot elvállalja. 2. Az 500.000 K-ból 360.000 K a kiskereskedők és kisiparosok között szükség szerint, a fennmaradó 140.000 K pedig egyéb foglalkozású hiteligénylők között lesz kiosztandó. 3. Egy-egy hiteligénylő részére a kölcsön 500 K-át rendszerint meg nem haladhat. 4. A kölcsön elsősorban lakás vagy üzletbér, árú, nyersanyag vagy munkaeszközök beszerzése, alkalmazottak kifizetése, vagy egyéb üzleti, illetőleg üzemi költségek fedezése céljára engedélyezhető. 5. Kölcsönben csak az részesülhet, aki állandó budapesti lakos, akinek keresetképes állandó foglalkozása van és személyes megbízhatóságánál fogva a kölcsön visszafizetésére képesnek látszik. Az öt év óta Budapesten lakó, éves lakást bérlő, családos hiteligénylök, valamint a kereskedők és iparosok közül azok, akiknek alkalmazottjai (segédei, munkásai) vannak, továbbá, akik üzleti könyvet vezetnek, ha nem is a könyvelés szabályai szerint: a kölcsöntkérők között egyenlő viszonyok esetén előnyben részesítendők. 6. A kijelölési jogot a tanács e célra kiküldendő bizottság meghallgatásával gyakorolja. 7. A kölcsönt a hitelintézet váltó ellenében utalja ki, még pedig az Osztrák-Magyar Bank mindenkori váltó-kamatának alkalmazásával. A váltók lejárata rendszerint 4 havi, minden lejáratnál az eredeti kölcsönösszeg 20°/o-a törlesztendő, a fennmaradó kölcsönösszegről új váltó szolgáltatandó be. Aki a részletfizetési kötelezettséget nem teljesíti, vagy prolongácionális váltót nem ad, annak kölcsöntartozása és járulékai azonnal esedékesek. Miről a- közgyűlés a tanácsot további intézkedés végett azzal a felhatalmazással értesíti, hogy az