Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1914

16.2 1914. július 9. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 1450 - 1451 - 1452

Í5Ő 1914. július 9-iki közgyűlés. 1452. jéig eső részén rendszeresen közlekedő hajókon (helyi személyszállító- és vontatógőzösökön) és itt foglalatoskodó vagy állomásozó gépüzemű úszóműveken (kotró-, elevátor-, daru-, cölöpverő-, műhelyhajó stb) oly tüzelési módot kell használni, illetőleg a tüzelést akként kell szabályozni, hogy a levegőbe színtelen, legföljebb világosszürke égési termékek áramoljanak. 2. Budapest székesfőváros területének fentebb megjelölt részén október 1-től április 15-ig a reggeli 7 és esti 9 óra közötti napszakban, április 15-től október l-ig pedig a reggeli 7 és esti 11 óra között hajókazánt csak akkor szabad begyújtani (fojtott tüzet feléleszteni), ha kokszszal tüzelnek vagy ha a kazánnak megfelelő füstemésztő készüléke van. 3. A hidak alatt való áthaladást közvetlenül megelőzőleg és az áthaladás tartama alatt a gőzkazánok tüzét táplálni, azaz a tüzelő rostélyokra friss tüzelőanyagot feldobni nem szabad. 4. A helyi és az átkelési forgalmat ellátó gőzösökön, úgyszintén a helyhez kötötten dolgozó gőzüzemű úszóműveken (kotró-, elevátor-, daru-, cölöpverő-, műhelyhajó 9tb) általában csak akkor szabad szénnel tüzelni, ha gőzkazánjaik megfelelő füstemésztő készülékkel vannak felszerelve, különben csak koksszal szabad tüzelni. 2- §• A géperejű hajók és gépüzemű úszóművek tulajdonosai kötelesek az 1. §-ban előirottak megtartásáról megfelelő intézkedésekkel gondoskodni. Ilyen intézkedések: füstemésztő készülék alkalmazása, megfelelő tüzelőanyag beszerzése, a tűzhelynek hozzáértő fütőszemélyzet útján való szakszerű kezeltetése, vontatógőzösöknél a túlterhelés kerülése. 3. §. Motoroshajókon és motorüzemű úszóműveken a tüzelőanyag elégetése oly módon, az olajozás pedig oly módon és mérvben történjék, hogy a kipuffogo termék lehetőleg színtelen, legföljebb világosszürke és bűzmentes legyen. 4- §• Kihágást követ el és 1-től 100 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: 1. az a gőzhajó vagy gőzüzemű úszóműtulajdonos (vállalati igazgató), aki a) az 1. §.2. pontjával ellentétben a begyújtást gépészszemélyzetének oly kazánnál rendeli el, amelynek nincs megfelelő füstemésztő készüléke és a tüzeléshez nem bocsát kokszot rendelkezésre; b) a helyi és az átkelési forgalmat ellátó gőzösökön, illetőleg a helyhez kötötten dolgozó gőzüzemű úszórrűveken az 1. §. 4. pontjával ellentétben szénnel tüzeltet anélkül, hogy a gőzös, illetőleg gőzüzemű úszómű kazánjának megfelelő füstemésztő készüléke lenne; 2. az a hajóvezető (kapitány, révgőzös vezető): a) aki az 1. §. 3. pontjában foglalt tiltó rendelkezésre tekintettel, a gőzösnek szolgálatban levő gépészét (gépfelvigyázóját) idejekorán nem értesíti arról, hogy a gőzös hídhoz közeledik s illetőleg híd alatt fog áthaladni; » b) akinek vezetése alatt levő vontatógőzösnek erős füstölését a túlterhelés okozta. Tájékozásul megjegyeztetik, hogy valamely vontatógőzös nem tekinthető túlterheltnek, amíg vontatmányával legalább óránkénti 6 km.-nek megfelelő sebességgel (lásd a m. kir. vasúti és hajózási