Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1914

8. 1914. április 15. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 716

256 1914. április 15-iki közgyűlés. 715—716. szám. megadta, abban a meggyőződésben volt, hogy a lokális érdekeket a nagyobb, általánosabb forgalmi érdekeknek alá kell rendelni s miután ebből a szempontból a vágányok elhelyezése okvetlenül szükséges volt, a közgyűlés arra az engedelmet megadta. Ezen álláspontból azonban nem következik, hogy mihelyt a hatóság arra a meggyőződésre jut, hogy ezt az elhelyezést veszélyesnek látja, hogy azt ne vehesse revízió alá. Bejelenthetem, hogy most, mikor a Kossuth Lajos-utcai vasút kérdésével több függő kérdés el fog intéztetni, ebbe a Lipót-körúti és Váciúti vágányok kérdése is bele fog kapcsoltatni és a bajon gyökeresen fogunk segíteni. Kérem, méltóztassék ezt a válaszomat tudomásul venni." !716. Rényi Dezső tanácsnok dr. Kassai Ferenc bizottsági tagnak, a Margit-hídi gyalogközlekedés biztonsága ügyében előterjesztett interpellációjára a következő választ adja: „T. Közgyűlés! Dr. Kassai Ferenc bizottsági tag úr a margithídi gyalogközlekedés biztonsága tekintetében interpellációt intézett a polgármester úrhoz. Ebben a kérdésben a t. közgyűlés előtt nemrégiben indítvány feküdt ugyanilyen tartalommal s erre vonatkozólag a tanács a maga részéről az állami hidak felügyeiőségével és a főkapitány úrral folytatott tárgyalások után megtette az előterjesztését, amelynek alapján a t. közgyűlés ezen kérdés felett napirendre tért. A Margit-hídon a korlát felállítása akadályául szolgálna a szabad mozgásnak s amennyire növekednék a korlátok között haladó közönség biztonsága, ép oly, sőt még nagyobb mértékben veszélyessé válnék a helyzete azoknak, akik a hídon kézi teherrel haladnak át, a híd tisztogatásával foglalkoznak, ott javításokat végeznek, vagy a villamos vasutakon ellenőrzést teljesítenek, s akik egyéb közlekedési eszköz elől menekülve, esetleg a korlát és a villamos vasúti kocsi közé szorulnának. A hídseprőknek különben is folyton a járdára kell menniök, mert a szemétgyűjtő ládák másutt, mint a gyalogjárón nem helyezhetők el. De nem is lehet a Margit-híd egész hosszában a korlátot felállítani, mert a margitszigeti hídág torkolatánál a közönségnek át kell mennie a híd túlsó oldalára. Legnagyobb akadálya azonban a korlát felállításának a Margit-híd szerkezete. Ugyanis egyrészt a gyalogjárót képező tölgyfapadlóknak turnusokban való javítása alkalmával a korlátokat minden esetben el kellene távolítani, másrészt a korlátokat a villamos vasúti vágányoktól csak a mostaninál nagyobb távolságban lehet elhelyezni s mivel a gyalogjáró kifelé a híd szerkezete miatt nem szélesíthető, a gyalogjáró lényegesen megszükíttetnék. A fentiek szerint a forgalom akadálytalan lebonyolítása, a közönség életbiztonsága és testi épségének megóvása érdekében, tehát azon indokokból is, amelyek az indítvány alapját képezik, mellőzendő a korlát felállítása. A világvárosoknak legforgalmasabb modern hídjainál a gyalogjáróknak a kocsiúrtól korláttal való elválasztását újabban teljesen elejtették s csak ott alkalmaznak korlátot, ahol a híd szerkezete miatt annak felállítása el nem kerülhető. Ez volt a tanács régebbi álláspontja ebben a kérdésben és miután úgy az állami hidak felügyelőségétől, mint a főkapitányságtól nyert információk szerint ez az egyedüli helyes álláspont a gyalogközlekedés is a közönség érdekében, méltóztassék a kérA választ úgy interpelláló, mint a közgyűlés tudomásul veszi.