Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1914

7. 1914. április 1. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 609 - 610 - 611 - 612

226 1914. április 1-i közgyűlés. 612. szám. fogva ez mise közben nem funkcionálhatott. Ez alkalommal én felmentem az orgonához és bizonyítom, hogy Göndöcs karnagy úr előttem határozottan kijelentette, hogy nem az orgonában, hanem kizárólag a villamos motorban és a vezetékben van a baj. Ha azonban a templom falai az orgona felállításáig egészen kiszáradtak .volna, akkor sem az orgona, sem a villamos hajtóerő ellen nem lehetett volna kifogást emelni." Ez az okirat közjegyző előtt vétetett fel s ezeket Schunda bizottsági tag esküvel képes bizonyítani. Nem célja személyes kultuszt űzni. Szólónak nem érdeke Országh Sándor ügyét megvédeni. Szólónak a feladata, megvédeni annak a magyar iparosnak a becsületéi, aki ilyen nagy munkát olyan becsülettel vállalt magára, akinek a fia az atyja művészetét olyan magas nívóra emelte, művelte és fejlesztette, aki Magyarországnak a büszkeségét képezhette volna, ha nem kellett volna ezt az orgonát abban a szerencsétlen erzsébetvárosi templomban felállítani, amelyért életével lakolt, itthagyva az árvákat, akikről nem a székesfőváros gondoskodott ebből a ténykedéséből kifolyólag, amely az életébe került, hanem másoknak kellett az árvákról gondoskodni. A székesfőváros törvényhatósága által kiküldött bizottság, mely az orgonát átvette a következő kitűnő férfiakból állott: Bellovits Imre, Erney József, Göndöcs István, Kassovits József, Szautner Zsigmond és Vavrinetz Mór, ezen kiváló férfiakból álló bizottság jegyzőkönyve tanúskodik, hogy ajánlja a székesfőváros törvényhatóságának, hogy az orgonát mint teljesen megfelelőt átvegye. Ezek mind szintén kiváló zenetanárok. De tovább megy. 1901-ben volt itt egy kis kongresszus, amelyen megjelentek Magyarország legjelesebb karnagyai és orgonaművészei. Az a hajsza, amely megindult Országh Sándor ellen, eljutott a vidékre is s a kongresszuson indítványozták, hogy tekintsék meg az orgonát, vájjon tényleg olyan rossz-e, hogy egyáltalán nem felel meg a feladatának, amit a készítője magára vállalt, hogy teljesíteni fog. A magyar ipar érdekeit nem is kell megvédeni, megvédi az magát. Mert egy dolgot kell csak megtenni. Ha valaki becsülettel megfelelt a hivatásának és a körülmények tették a művészi tudását, az általa készített munkát tönkre, akkor annak és családjának a becsületét a sárba tiporni nem szabad. Tehát 1901. évi július 2-án tartották azt a kongresszust, melyből kifolyólag az alábbi urak, kiváló tanférfiak és szakemberek az orgonát megtekintették s a következő nyilatkozatot állították ki „Alulírottak, kik a Budapesten 1901. évi július • 2-án és 3-án megtartott zenekongresszuson részt vettünk, megtekintettük a Budapest székesfőváros, mint kegyúr által épített erzsébetvárosi templom új orgonáját is, mely Országh Sándor és fia orgonagyárából került ki. Tekintve akár az orgona belszerkezetét, mely a modern orgonaépítés követelményeinek mindenben megfelel; tekintve akár az egye.s változatok művésziesen sikerült intonációját és azok nevének megfelelő jellegzetes hangzását; tekintve akár az egyes változatokat önmagukban, valamint azok szabályszerű összeköttetése állal létrehozható hangszinezetek szépségét avagy akár a teljes mű erőteljes, fenséges hangját — itt megjegyzi szóló, hogy neki nincs olyan erős hangja, mint az alpolgármesternek — mely nemcsak templomi hangszernek impozáns, hanem hangversenyre is teljesen alkalmas: el keli ismernünk, hogy a jelen mű a hazai orgonaiparnak egy oly sikerült alkotása, amelyre a magyar ipar nemcsak büszke lehet, de örömmel tekinthetünk orgonaiparunk ilyen magas fokú fejlettségére, mely