Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1913
23 . 1913. november 17. díszközgyűlés jegyzőkönyve - 2130 - 2131 - 2132 - 2133 - 2134
774 1913. november 17-iki díszközgyűlés. 2134. szám. himlőoltás, fertőző betegségek bejelentési kötelezettsége, fertőtlenítés, egészségügyi személyzet szaporítása stb. stb.) hatása alatt a halandóság óriási mértékben lecsökkent. Egy év alatt 1874-ben 1000 lakóból 43 halt meg, 1912-ben már csak 19, az itt elhalt idegenek leszámításával csak 16. A statisztika adatain nyomrólnyomra lehet követni, hogy a vízvezeték kiépítésével és kiterjesztésével hogyan szűnt meg a typhus, a himlőoltás következetes keresztülvitele hogyan szüntette meg a himlőt és a közegészségügyi szervezet és intézmények működésének legfényesebb bizonyítéka, hogy két rettegett járványt, a kolerát és a kiütéses hagymázt, amelyek, ha azelőtt felléptek, százszámra szedték áldozataikat, az utolsó alkalmaknál rövid idő alatt sikerült csírájukban elfojtani. A halandóság alábbszállásával megnőtt az átlagos életkor, 1874-ben 21 év, ma 3372 év, tehát 12 és Vs évvel magasabb az átlagos halálozási kor és ha bizonyos statisztikai körülmények tekintetbe vételével el is tekintünk a gyermekkortól és a számítást csak az 5 éven felüliekre ejtjük meg, akkor még mindig nagy a különbség 1874-hez képest. Az 5 éven felüliek átlagos halálozási kora volt 1874-ben 41 Vs év, 1912-ben 6 évvel több, azaz 47 év. Ebben a 6 évnyi nyereségben fejeződik ki a legjobban a kulturális haladás. * Budapest pénzügyi helyzete a kiinduláskor aggasztó, sőt válságos volt. A három városnak volt adóssága, melyet pontosan kellettfizetni; volt vagyona is, de nem mobilizálható és nem jövedelmező. A régi Pest szab. kir. városa magas kamatozású magánkötvényekre egyes vagyonosabb polgároktól vett fel, 'manapság nevetségesen kis összegeket. Buda volt főváros egy bécsi bankártól 1859-ben felvett 2 millió forintos sorsolási kölcsönt. A 40 forintos sorsjegyek 30 forintért (75%) keltek, vagyis a bevétel ebből csak másfélmillió forintra rúgott, amelyért 800.000 forint biztosítékot és 700.000 forint értékű telket kellett lekötni és ezenfelül félévi részletekben 78.000 forintot egy külön biztosítéki alapba utalni. A három város egyesítésekor 10 millió koronával fedezni tudta még a székesfőváros összes szükségleteit, ezzel szemben az 1914. évi költségvetés tervezetében a rendes és rendkívüli, kiadások összege 90 millió korona és a beruházások összege több mint 25 millió korona, vagyis összesen 115 millió korona, ami megfelel több mint 1000 százalékos növekedésnek. A községi háztartás eme tételei bizonyítják, hogy alig egy emberöltő alatt a székesfőváros hatóságának, a különféle szükségletek több mint tízszeresével kellett számolnia s mi több: kellett kielégítő módon azokkal megbirkóznia. Ilyen rohamos fejlődéssel, a minden irányból ily erővel feltorlódó kívánalmak akkora tömegével és méreteivel csupán az amerikai városok voltak kénytelenek számolni. Európában alig találunk még egy nagyvárost, ahol a hatóságnak ilyen aránylag rövid idő alatt, annyira megváltozott viszonyok közé kellett magát beleélnie, mint Budapest hatóságának. A hetvenes évek végén, a mai Budapest főbb útvonalai belső területének nagy része is, jó közlekedési utak, csatornák, megfelelő vízvezeték, megfelelő világítás, megfelelő forgalmi eszközök, megfelelő közegészségügyi intézmények, megfelelő iskolák és egyéb intézmények nélkül állott. Ezeket kellett a főváros pénzéből mindenekelőtt megalkotnia a hatóságnak és gondoskodnia egyidejűleg nemcsak a