Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1913

23 . 1913. november 17. díszközgyűlés jegyzőkönyve - 2130 - 2131 - 2132 - 2133 - 2134

1913. november 17-iki díszközgyűlés. az új épület helyén létesült Szabadság-téri sikerült szabályozás, valamint a volt Károly-kaszárnya megszerzése a városház céljára. Ugyancsak e kornak kezdetére esik a keleti pályaudvar építése, amelyet a város beépített részén kívül helyeztek el, s amely mellett a Rottenbiller-utca és az Aréna-út között épült fel azóta az u. n. Chicago, amely ma Budapestnek legsűrűbb népességű része. Ha azokat a nevezetesebb középületeket és közérdekű intézményeket akarnám felsorolni, amelyek az elmúlt negyven év óta épültek, talán vissza is élnék az igen tisztelt közgyűlés türelmével. Csak mutatóba sorolok fel egynéhányat: az új királyi palota, az új országház, a Mátyás-templom a Halászbástyával, a pénzügyminisztérium, a Kúria, az egyetem, műegyetem, a klinikák, kórházak, a Népszínházon kezdve úgyszólván valamennyi ma létező köszinház, a tőzsde, a nagy bankpaloták, Mezőgazdasági múzeum, vágóhidak, vásárcsarnokok, népszálló, népház, műhelyházak, a városi bérházak és kislakások, amelyek építésével a városi lakások számát mintegy 7000-el szaporítottuk. A város kiépítése természetes vonatkozásban áll a népesség számának emelkedésével. Amint fejlődött és épült a város, úgy haladt a bevándorlás folyamata, amely, mint tudjuk, mindenütt a város felé irányul és amely az evvel együtt növekedő természetes szaporodással felduzzasztottá a népszámot az 1874. évi 300.000-ről 930.000-re. A népszámnak ilyen nagyméretű fejlődését ez alatt az idő alatt Európában csak néhány német város (Lipcse, Köln, München és Drezda) és azonfelül Bécs mutatja, avval a különbséggel azonban, hogy ezek növekedésében nagy szerepe van szomszéd községek több izben történt bekebelezésének is, amely tényező nálunk eddig teljesen hiányzik. Épen az utóbbi körülményre való tekintettel egészen határozottan állíthatjuk, hogy az utolsó negyven év alatt Európa egy városának lakossága sem szaporodott olyan arányban, mint a mienk. Budapestével együtt a szomszéd községek népessége felszaporodott (1870—1910) 36.000-ről 240.000-re. Ha a szomszéd községek közül csak azok népességét számítanék Budapesthez, amelyek vele már teljesen össze vannak építve és amelyek, ha közigazgatásilag nem is, de egyébként a gyakorlati élet. minden vonatkozásában vele egy szerves egészet alkotnak, úgy Budapest lakossága ma már jóval túlhaladná a milliót, körülbelül 1,200.000-re menne. A szomszéd községek bekebelezésének kérdése közigazgatási, közgazdasági, városfejlesztési, közegészségügyi és szociális szempontból egyike lesz a jövő minden tekintetében nagyfontosságú kérdéseinek. 1874-ben Budapest Európa nagyvárosai között a 16-ik volt, ma a 9-ik. (London, Paris, Berlin, Bécs, Szent-Pétervár, Moszkva, Konstantinápoly, Hamburg és azután jön Budapest). Budapest maga mögött hagyta 1870 óta Liverpoolt, Glasgowot, Nápolyt, Manchestert, Birminghamet, Madridot, Lyont és Marseillet és ha a környék hozzácsatolása megtörténik, úgy el fogja hagyni Hamburgot is. Ha tehát Kelet-Európa három nagy városától t. i. Pétervártól, Moszkvától és Konstantinápolytól eltekintünk, úgy elmondhatjuk, London, p

áris, Berlin és Bécs után Európa civilizáltabb részének következő legnagyobb városa Budapest. Azt hiszem ez a tény meghaladja a 40 év előtti derék pestiek és budaiak legtúlzottabb reményeit. A megszaporodott népesség mélyen t. Közgyűlés természetesen több tekintetben más jellegű és összetételű is, mint az 1874. évi volt és e változások közül megelégedéssel emelhetünk ki egynéhányat. Az egyik a népesség majdnem teljes megmagyarosodása. 1874-ben a népességnek kevesebb