Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1913

21. 1913. október 22. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1990

720 1913. október 22-iki közgyűlés^ 1988—19j30^záni_ adtam meg, hogy amennyiben a kereskedelmi mi­niszter az engedélyokiratot ki fogja bocsátani, aminek semmiféle akadálya nincs, akkor az engedélyokirat megfelelő diszpozíciói alapján a tanácsnak módjában lesz szorítani a társaságot, hogy a vasútat meg is építse. Ámde a kötelezettség szankciója, hogy a társaság a vonalat tényleg meg is építse, az engedélyokirat egyik rendelkezésében kell, hogy helyet foglaljon tudniillik a pénzbirságra vonatkozó rész is. Ha a miniszter az engedélyokiratot kézbesíti, nincs egyéb feladata a tanácsnak, mint arra szorítani a közúti vas­pályatársaságot, hogy a vonalat építse meg és üzembe is helyezze". !1989. Dr. Harrer Ferenc tanácsnok Wíllinger Ferenc bizottsági tagnak, az I. ker. Vérmező bekerí­tése ügyében előterjesztett interpellációjára a követ­kező választ adja: „Tény az, hogy a Vérmező bekeríttetett az Attila-utca oldalán s az Attila-utca és a Mikó-utca sarkán tilalmi tábla van, mely azonban további ren­delkezésig szól. A bekerítésnek az oka, hogy a rend­őrség ezt közbiztonsági szempontból kívánta az elöl­járóságtól, mit ez el is rendelt. Már most természe­tesnek találjuk, hogy a Vérmezőt, amely ugyan a kincstár birtoka, nem használhatják úgy, mint valami privát telket, azért a hadtestparancsnoksággal vagy a honvédelmi minisztériummal kell érintkezésbe lépni, hogy a régi jogállapotot visszaállítsuk. Ennek azonban a kerítés nem lesz akadálya, mert ha a korlát az utcáknál megszakíttatik, az átjárókat meg lehet csinálni. E tekintetben el fogunk járni. Ami a salétromraktárat illeti, erre nézve úgy áll a dolog, hogy ez a saját telkükön áll s ezt csak kisajátítás útján lehet megszüntetni. Legutóbb istálló­nak akarták átalakíttatni, de elutasították a kérést s ez az ügy most van a tanácsnál felebbezés alatt. Ezt is bele fogjuk vonni a tárgyalásba, valamint a konyhakertet is, amely ismét saját telkükön van és így szó férhet ahhoz, hogy lehet megoldani a dolgot. Valószínű, hogy meglesz rá a mód, amire alapot nyújt az is, hogy nem a hadtestparancsnokság kérte a bekerítést, hanem a rendőrség. Most csak azért szólaltam fel, hogy egyelőre tájékoztassam a t. közgyűlést az eddigi dolgokról, miután a jelzett eljárás hosszabb idÖt vesz igénybe s nem akartam a választ erre a hosszú időre elhalasztani. Kérem, méltóztassék ezeket ideiglenesen tudomásul venni". !1990. Dr. Meisels Vilmos bizottsági tag fel­szólalván, a III. ker. Szent Margit-kórház építése ügyében, terjedelmes indokolás előrebocsátása után, a következő interpellációt terjeszti elő: „1. Tudomása van-e a polgármester úrnak a Margit-kórház szűk voltáról és hiányos berende­zéséről ? 2. Ha igen, mi az oka, hogy ezen kórház­építkezési tervek három év után még mai napig sem kerültek a plénum elé újabb tárgyalás szem­pontjából ? 3. Kívánja-e ezeket minél előbb előterjesz­teni? 4. Lekötheti-e már most a kormány által folyó­sított vagy folyósítandó egy millió koronát kórházi építkezések céljára a Margit-kórház építéséhez ?" A válaszokat úgy interpelláló, mint a közgyűlés tudomásul veszi. Az ideiglenes választ úgy interpelláló, mint a közgyűlés tudomásul veszi. Az interpelláció közöltetik a polgármesterrel. Erről a polgármester jegyzőkönyvi kivonaio' értesítendő.

Next

/
Thumbnails
Contents