Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1913

21. 1913. október 22. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1948 - 1949

1913. október 22-iki közgyűlés. 1948—1949. szám. 707 !1948. Olvastatott dr. Salgó József bizottsági tagnak következő indítványa: „Budapest székesfőváros területén az illemhelyek a föld felszínén vannak építve, mely úgy a forgalmat, mint a jó ízlést sérti. Tekintettel arra, hogy más nagyobb külföldi városokban ezen illemhelyek a föld alatt építtetnek; indítványozom, miszerint az újonnan építendő illemhelyeket a forgalmasabb utcákon a föld alatt és mindenesetre a már meglévők közül a „Bazilika" előtti (Váci-körút 16) és az izraelita templom előtti (Dohány-utca 2.) illemhelyek sürgősen onnan más helyre helyeztessenek, esetleg a föld alá építessenek át." !1949. Elnök a következő előterjesztést intézi közgyűléshez: „Tisztelt Közgyűlés! Elnöki tisztemől folyó kötelességemnek tartom, hogy a mai közgyűlésen megemlékezzem arról a negyven év előtt lejátszódott és fővárosunk életében kétségtelenül legfontosabb eseményről, amely a régi három testvérvárosnak, Pestnek, Budának és Óbudának egyesítését, tehát a mai egyesített Budapest fővárosnak valóságos megszületését, életrekeltét jelenti. A közeli napokban lesz negyven esztendeje annak, hogy Budapest főváros, mint új törvényhatóság az állam élő szervezetébe bekapcsolódott és megkezdette az egész országra kiható működését; negyven esztendeje annak, hogy először dobbant meg az a szív, amelyet joggal az ország szívének mondanak. Az 1872: XXXVI. törvénycikk, amelyet az akkori törvényhozók bölcsesége és éles előrelátása azért alkotott, hogy a magyar hazának méltó fővárost, egy olyan országos központot teremtsenek, amely a magyarságnak, a közművelődésnek, a közgazdaságnak és általában a fejlődésnek irányítója legyen, csak 1873. év folyamán hosszas szervezési tárgyalások után került végrehajtásra. Ez alkalommal nem akarok ezekre a részletekre kiterjeszkedni, hiszen mindenről, ami ebből az időből reánk értékes és érdekes lehet, úgyis tájékoztatni fogjuk a mélyen tisztelt törvényhatósági bizottság tagjait. Én most csak két időpontot akarok a tisztelt közgyűlés emlékezetébe idézni. Az egyik 1873. évi október 25-ik napja, mikor az új főváros törvényhatósági bizottsága első alakuló közgyűlését tartotta és 1873. évi november 17-ik "apját, amely a főváros tényleges egyesítésének a napja. Az 1873. évi 80. sz. közgyűlési határozat szerint ugyanis a főváros tényleges egyesítésének napjául 1873. évi november 17-ikét kell tekinteni, mert e napon szűnt meg a pesti, budai és óbudai hatóságok működése és a főváros új szervei ezen a "apón kezdették meg rendszeres működésüket. Az a véleményem, hogy ezek, a 40 év előtt lejátszódott események fölött nem szabad megemlékezés nélkül átsiklanunk, mert legalább ennyivel tarázunk azok emlékének, akik a 40 év előtti nehéz es amint az elmúlt idők igazolják áldásos munkának részesei voltak. Indítványozom tehát, méltóztassék a főváros tényleges egyesítésének 40-ik évfordulója alkalmára, •913. év november 17-ére, rendkívüli díszközgyűlés Tárgyalás és javaslattétel végett kiadatik a tanácsnak. Erről a tanács tárgyiraton értesítendő.