Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1913

15.1 1913. június 18. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1213

június 18-ik i közgyűlés. 1213. szám. 1. A terület használatára kizárólag a lengyel származású róm. kath. magyar alattvalók által alapí­tott és a m. kir. belügyminiszter úr által jóváhagyott alapszabályok szerint működő „Segítő Boldogasszony­templomépítő egyesület" jogosult. 2. A telken, annak átadásától számított öt éven belül a templomot fel kell építeni. 3. Ha az egyesület a templomot öt éven belül fel nem építené, úgyszintén, ha az emelendő épület vagy épületek bármi okból megszűnnének eredeti céljukat szolgálni, ez esetben az egyesület hasz­nálati joga megszűnik és a telek a rajta lévő épületekkel együtt, minden kártérítési vagy meg­térítési kötelezettség nélkül a főváros korlátlan tulaj­donába és birtokába azonnal visszaszáll, illetőleg át­száll. 4. A telken csak templom és paplak építhető, melyeknek elhelyezési és beépítési tervei a székes­főváros tanácsának jóváhagyása alá bocsátandók. 5. Az egyesület köteles a templomot és pap­lakot saját erejéből felépíteni, valamint az istentisz­teletek állandó ellátásáról, a főváros minden további támogatása, illetve megterhelése nélkül, saját erejéből gondoskodni. A telek csak az esetre engedtetik át hasz­nálatul, ha az egyesület biztosítja, hogy a templom és paplak megépítéséhez szükséges tőke rendelkezé­sére áll. 6. A beépületlenül maradó homlokzati és telek­mesgye vonalak lábazatos vasrácskerítéssel építen­dők be. 7. Köteles az egyesület a szükséghez képest a főváros területén lakó összes lengyel anyanyelvű róm. kath. hívők egyházi szügségleteinek ellátásáról gon­doskodni. 8. Az egyesület egyesületi és egyházi tevékeny­ségében a magyar államnyelven kívül csupán a len­gyel nyelvet használhatja, kivéve a szertartási latin -nyelvet. 9. Köteles az egyesület a székesfőváros hatósá­gának kívánságára a hatóság által megállapítandó napokon a templomot a magyar nyelvű istentisztelet számára is rendelkezésre bocsátani. Az istentisztele­tek rendjére nézve egyébként köteles az egyesület még a telek átadása előtt igazolni, hogy erre nézve az esztergomi főegyházmegyei hatósággal megegyezésre jutott és tartozik e megegyezés eredményét a tanács­nak bemutatni. 10. Az új templom használatba vételének idő­pontjától kezdve az egyesületnek az a joga, hogy a Kápolna-téri régi kápolnát használhatja, megszűnik. Ennek lebontására nézve tartozik az esztergomi fő­egyházmegyei hatóság beleegyezését még a telek át­adása előtt megszerezni s az erre vonatkozó egyház­hatósági nyilatkozatot a tanácsnak bemutatni. 11. Az egyesület használati jogát másra át nem ruházhatja, meg nem terhelheti és el nem idegenítheti. 12. A használatul átengedett telek és az azon létesítendő épületek után járó mindazon közterheket, amelyek rendszerint az ingatlan tulajdonosát terhelik, u. m. az adókat, illetékegyenértéket, kövezési és csa­tornázási járulékokat, vízvezetéki díjakat, stb. a hasz­nálat tartama alatt mindenkor az egyesület viseli, ú gy» hogy a fővárost ezen ingatlan után a használat tartama alatt semmiféle kiadás soha nem terhelheti. A telekre kirótt kövezési és csatornázási járulékok is az egyesületet terhelik. 13. A telek körül nyitandó utcák és utak fél­szélességének megfelelő területet köteles az egyesü­let a hatóság felhívására és utasításai szerint saját költségén feltölteni, kellő lejtszinbe és járható állapotba helyezni.

Next

/
Thumbnails
Contents