Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1912

21. 1912. december 14. rendkívüli iközgyűlés jegyzőkönyve - 1797 - 1798

1912. december 14-iki közgyűlés. 1798. szám. 695 Azóta, amióta a magyar városok kongresszusá­nak a küldöttségét vezettem a pénzügyminiszter úr elé, különösen a főváros országgyűlési képviselőinek egy részével állandóan tárgyaltunk a kormány tagjai­val, egyfelől a miniszterelnök úrral, másfelől a pénz­ügyminiszter úrral és igyekeztünk az álláspontunk igazságáról őket meggyőzni. Időközben bizonyos, úgynevezett engedményekre nézve folytak is tárgya­lások, amelyek mindig egy pont körül forogtak, de a pénzügyminiszter úr abba sohasem volt hajlandó belemenni, hogy az adótörvények végrehajtása vagy életbeléptetése elhalasztassék, hanem arra nézve min­dig bizonyos készséget jelentett ki, hogy esetleg a kivetés megindítását hajlandó elhalasztani akkorára, amikor a közgazdasági viszonyok megjavulnak. Ezek a tárgyalások legutóbb odáig jutottak, hogy ma a munkapárt értekezletén elfogadtatott a pénzügyminiszter úr egy javaslata, amely tulajdon­képen az appropriációs törvénynek egy függeléke volna, amely a következőképen hangzanék: „Felhatal­maztatik a pénzügyminiszter, hogy az általános kere­seti adónak, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójának, a tőkekamat- és járadék­adónak és a jövedelmi adónak kivetését a gazdasági . viszonyokra való tekintettel egyelőre függőben tarthassa. Ha az első bekezdésben felsorolt adók kivetése 1913. év július l-ig meg nem indítható, a kereseti adó, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, a tőkekamat és járadékadó, a bánya­adó és az általános jövedelmi pótadó az 1913. évre még a régi törvények alapján lesz kivetendő és fize­tendő azzal, hogy az egyes adókötelezettekre nézve az 1912. évre kivetett kereseti adó újabbi kivetés nélkül érvényben marad az 1913. évre is. Ez esetre az 1913. évben kivetendő országos betegápolási pót­adó kulcsa 5°/ 0-ban állapíttatik meg". Tisztelt Közgyűlés! Bár ez a módosítás, illetve ez a propozició az eredeti tervvel szemben minden­esetre bizonyos engedményt jelent, azonban a magam részéről csak azt konstatálhatom, hogy ez természe­tesen még sem fedi azt a propoziciót, amelyet a magyar városok kongresszusának állandó bizottsága tett az összes városok nevében a kormánynak. Amikor én ezt a magam részéről sajnálattal konsta­tálom, sajnálattal konstatálom nemcsak mint a fő­városnak polgármestere, hanem mint a magyar városok kongresszusának a szervezője és elnöke is, amely társadalmi szervezet tulajdonképen ha jól méltóz­tatnak emlékezni, épen ezen egyenes, adóreform veszé­lyére való tekintettel szerveződött, mondom, amikor eljárásomnak ezt a sikertelenségét kénytelen vagyok sajnálattal konstatálni, egyszersmind bejelentem, hogy a magam részére nézve kénytelen voltam ennek a sze­mélyi konzekvenciáját is levonni. Kérem a t. közgyűlést, hogy méltóztassék a jelentésemet tudomásul venni." A közgyűlés dr. Vázsonyi Vilmos törvényható­sági bizottsági tagnak ez ügyben tett következő indít­ványát majdnem egyhangúlag elfogadja, s illetve határozattá emeli: „A törvényhatósági közgyűlés a polgármester úr jelentését helyeslőleg veszi tudomásul és a polgármester úrnak az ügy lelkiismeretes és eré­lyes felkarolásáért köszönetet szavaz. A közgyűlés a betegápolási pótadó tervezett felemelését és az új egyenes adótörvények válto­zatlan végrehajtását, tekintettel a súlyos gazdasági válságra, különösen pedig az ipari, kereskedelmi és városi lakosság helyzetére, a dolgozó polgárság ellen intézett s életérdekeit mélyen sebző támadás­nak tekinti.

Next

/
Thumbnails
Contents