Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1912

17. 1912. október 23. rendes közgyúlés jegyzőkönyve - 1541

592 1912. október 23-iki közgyűlés. 1540—1541. szám. Az előadottakból azonban egész világosan ki­domborodik az, hogy még a természetbeni lakást nem élvező sétányok őrzésével megbízott napszámo­sok helyzete is, a többi napszámosokéval szemben, határozottan előnyös. Tény az, hogy az 1911. és 1912. évi költség­vetésben 2880 koronát vettünk fel lakásbérek címén. Ez összegnek az előirányozása azért volt szükséges, mert tervbe volt véve, hogy olyanok részére, akik nagyobb parkok őrzésére, tehát nehezebb munkakör betöltésére hivatvák, altiszti és szolgai minőségben rendszeresített állások létesíttessenek és a költség­vetésbe felvett lakbérek ez alkalmazottak illetményei­nek kiegészítéséül szolgált volna. Ez összegnek lak­bér címén való előirányzása tehát egyáltalában nem jelenti azt, hogy erre a sétányok őrzésével megbízott napszámosok közül bármelyik is igényt tarthat. A tervbe vett rendszeresítés tényleges keresz­tülvitele ezidőszerint azonban nem mutatkozott célravezetőnek, mert épen azok szenvedtek volna általa, akiknek sorsán ez némileg javítani volt hi­vatva. Ugyanis most, a parkok őrzésével megbízott napszámosok nagy többsége 50—70 évek közötti korúak s így az állás elnyeréséhez kötött 40 éves korhatárt messze túlhaladják s így még egyébként alkalmas voltuk mellett sem lehetett remény arra, hogy a tervbe vett rendszeresített állásokat elnyer­hessék. Az állások rendszeresítésének következménye tehát az lett volna, hogy azokat fiatal erőkkel kellett volna betölteni, ami a mostaniakra nézve a jelenlegi előnyösebb helyzet esetleges megszüntetését vonta volna maga után. Másrészt azonban az állások rendszeresítésének tényleges keresztülvitelénél — miután az a fővárosra nézve újabb megterheltetést jelentene — aggodalmat keltett az a körülmény is, hogy a fővárosi parkok őrzése már jelenleg is 35 ezer koronába, tehát ab­normisan nagy összegbe kerül, melyhez hasonló ter­mészetű kiadás más külföldi várost nem terhel, mert ott a. rendőrség végzi ezt a funkciót, amelyet a közön­ség jobb belátása és fegyelmezettsége is megkönnyít. A tanács, azonban még mindig abban a re­ményben van, hogy a parkok és sétányok mai őrzési módja csak átmeneti jelleggel bír, amelyet később nálunk is a rendőrség fog saját hatáskörébe átvenni. Az interpellációnak a gellérthegyi házak áten­gedésére vonatkozó részére meg kell jegyeznem, hogy azok a Tabán szabályozása folytán már a közel jövő­ben lebontás alá kerülnek. A tanács, miként a múltban, úgy a jövőben is, azoknak a sétányok őrzésével megbízott napszámo­soknak, akik akár hosszabb szolgálatuk, fontosabb munkakörüknél fogva, vagy szorgalmas munkássá­gukkal kiérdemlik, már a nehezebb megélhetési vi­szonyokra való tekintettel is, napszámbérüket meg­felelő mértékben és méltányosan emelni fogja. Az ehhez szükséges összegnek az 1913. évi költségelő­irányzatba való felvételéről a tanács gondoskodni fog." !1541. Fock Ede tanácsnok dr. Pető Sándor bizottsági tagnak, az óbudai főgyűjtőcsatorna munkái és a Bécsi-úti burkolási munkák ügyében előterjesz­tett interpellációjára a következő választ adja : ,.A III. ker. Bécsi-űt rendezési munkálatait 1912. évi április 15-én kezdettük meg a Vörösvári­vámnál. A munka a Körte-utcáig terjedő szakaszon akadálytalanul folyt, mert itt vágányokat nem fek­tettünk. Ezen útszakasz kövezése június 28-án ké­szült el. Innen a Kiscelli-utca torkolatáig szintén elég A választ úgy interpelláló, mint a köz tudomásul veszi.

Next

/
Thumbnails
Contents