Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1912

11. 1912 június 12. rendes közgyűlés jegyzők önyve - 989 - 990 - 991 - 992 - 993

1912. június 12-iki közgyűlés. 988—993. szám. 381 !989. Tárgyaltatott a számú előterjesztése: az özv alapítvány ügyében. tanács 40.029/1912— IX. Steiner Jánosné-féle tanács által bemutatott újabb szövegezéssel megálla­pítja, s jóváhagyás végett, a m. kir. belügyminiszter­hez felterjeszti. A közgyűlés a tanács javaslata alapján a néhai özv. Steiner Jánosné, sz. Reisz Anna által szegény gyermekek felruházására és élelmezésére tett alapít­vány alapító oklevelének tervezetét elfogadja, s el­rendeli, hogy az így megállapított alapitó okirat kormányhatósági jóváhagyás alá terjesztessék. !990. Az elnöki tisztet Rózsavölgyi Gyula alpolgármestertől dr. Bárczy István h. főpolgármester veszi át. !991. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 64.476/1912— XV. számú előterjesztése: a bútor­szállító- és beraktározási ipar szabályozása ügyében. !992. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 1758/1912— XV. számú előterjesztése: Redlich Dávid és fiai zálogüzleti biztosítéka ügyében. !993. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 67.392/1912— XV. számú előterjesztése: Kriniczky Lajos zálogüzleti biztosítéka ügyében. A közgyűlés a bútorszállítási és bútorberaktáro­zási ipar gyakorlása tárgyában tett bizottsági és tanácsi előterjesztéshez hozzájárul s ehhezképest dr. Pető Sándor bizottsági tag kiegészítő indítványának elfoga­dásával elhatározza, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez felterjesztést intéz aziránt, hogy az említett ipar gyakorlása körüli visszaélések megszüntetése, illetve korlátozása érdekében a bútorszállítási és bútor­beraktározási ipar lehetőleg mielőbb novelláris úton, de legkésőbb és mindenesetre az ipartörvény revíziója alkalmával, az iparhatósági engedélyhez kötött iparok sorába felvétessék és gyakorlása óvadék letételéhez köttessék; s ezenfelül mindazon bútorberaktározási válla­latokra, amely vállalatok-a náluk beraktározott búto­rokra vagy egyéb ingóságokra való kölcsönadással is iparszerűleg foglalkoznak, tehát tulajdonképen és lényegileg kézizálog-üzletet folytatnak, a kézizálog­üzletek gyakorlásáról szóló 1881. évi XIV. t.-c. hatálya szintén kiterjesztessék. Egyidejűleg tudomásul veszi a közgyűlés a tanácsnak a szóbanlevő ipar gyakorlása körüli vissza­élések lehető korlátozása céljából, az ezidőszerint is rendelkezésre álló törvényes szabályok igénybevételével, saját hatáskörében már megtett intézkedéseiről elő­terjesztett jelentését. Redlich Dávid kézizálogüzlet tulajdonos bejelen­tette, hogy fiait Redlich Kornélt és Redlich Ernőt az üzletébe cégtársakul bevette. A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 1911. évi április hó 7-én 47.730/10. sz. alatt kelt leirata sze­rint a cégben történt változás folytán a biztosíték és a szedhető kölcsöndíjak mérve az üzletre nézve újból lévén megállapítandó, a közgyűlés a közgazdasági bizottságnak a tanács által is pártolt javaslata alap­ján elhatározza, hogy a kereskedelemügyi miniszter­hez oly irányban tesz javaslatot, hogy a „Redlich Dávid előlegezési bank- és váltóház" által leteendő biztosíték az eddigi 20.000 K helyett 25.000 K-ban, a szedhető kölcsöndíj pedig értékpapíroknál a köl­csönzött összeg 8%-ában, arany-, ezüst- és ékszer­tárgyaknál 12%-ában és egyéb ingóságoknál 15%-ában állapíttassák meg. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1911. évi január hó 14-én 50.734/IÓ. sz. alatt kelt leiratában fel-

Next

/
Thumbnails
Contents