Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1912

11. 1912 június 12. rendes közgyűlés jegyzők önyve - 965 - 966

1912. június 12-iki közgyűlés 966. szám. 367 2. a székesfőváros — kivéve az alábbi 8. pontban felsorolt eseteket — nem mondhatja föl a meghatározott időre szóló bérletet; ha azonban a telekre vagy annak bármely részére oly közérdekű okból lenne szüksége, amelyre a törvény idegen tulajdonossal szemben kisajátítást engedélyez, úgy a fővárosnak joga van a bérleti szerződést akár az egész telekre, akár annak szükséges részére mindenkor és bármikor érvényesíthető egy évi előzetes fölmondással fölbontani, a bérlő pedig köteles a telken, illetve telekrészen levő épületeket és berendezéseket a fölmondási határidő lejártáig saját költségén és minden kártérítésre, vagy megtérítésre való igény nélkül eltávolítani és a telket, illetőleg telekrészt kifogástalanul elegyengetve és tiszta állapotban a székesfőváros rendelkezésére bocsájtani; 3. az évi bér negyedévi és előleges részletekben fizetendő be a székesfőváros központi pénztárába, a készpénz bérösszegen felül tartozik a bérlő a bérlet egész tartama alatt a bérelt telek s az azon létesítendő épületek után járó mindenkori összes állami és községi adókat, illetékeket, illetékegyenértéket, vízdíjat és általában — a burkolási és csatornázási járulékok kivételével — minden egyéb közterhet, amely egyébként a telektulajdonost terhelné, a sajátjából viselni és azokat, mint a bérösszeg járulékait esedékességük idejében pontosan megfizetni; 4. köteles a bérlő a szerződés aláírása előtt biztosítékképen 2500 koronát készpénzben, esetleg takarékpénztári betétkönyvben, vagy óvadékképes értékpapírban a székesfőváros központi pénztárába letenni; a biztosíték után a főváros kamatot nem fizet; abból magát a szerződésből eredő összes követeléseire nézve birói közbenjárás nélkül önhatalmúlag kielégítheti, a bármely okból leapadt biztosítékot a bérlő az alábbi 8. pontban megállapított jogkövetkezmények terhe alatt 8 napon belül teljes összegére kiegészíteni tartozik; a főváros azonban követelései tekintetében nincs kötve a bérlő biztosítékához, hanem azokat tetszése szerint a bérlő egyéb vagyonából is szabadon érvényesítheti; a biztosíték csak a szerződés megszűntekor a bérlő külön kérvényére és csak akkor fog visszaadatni, ha a bérlő a szerződési föltételeknek mindenben eleget tett; 5. a bérlő a bérbeadott telken csakis szabályszerű hatósági engedélyek (építési-, telepengedély stb.) alapján építkezhetik, a főváros azonban az engedélyek megadásáért semminemű felelőséget nem vállal; 6. a bérbeadott telket a bérlő sem egészben, sem részben albérletbe nem adhatja és a szerződést a főváros hozzájárulása nélkül másra át nem ruházhatja; 7. a bérbevett telken létesített épületeket és berendezéseket a bérlet lejártakor vagy annak a 2. és a 8. pont szerinti részben vagy egészben történő időközi megszűntetése esetén, a bérlő saját költségén és minden kártérítésre vagy megtérítésre való igény nélkül azonnal eltávolítani és a telket kitisztítva és elegyengetve a bérbeadó fővárosnak visszabocsájtani tartozik, amennyiben ezen kötelezettségének a bérlő eleget nem tenne, úgy a főváros a telket, illetve a telekrészt közigazgatási úton birtokába visszaveheti, mely esetben az összes felépítmények azonnal a székesfőváros tulajdonába mennek át s a bérlő az esetleges beosztásból és eltávolításból, valamint a telek rendbehozatalából fölmerülő költségeket a fővárosnak megtéríteni tartozik; 8. a bérbeadó főváros a szerződést felmondás nélkül és birói eljárás mellőzésével egyszerű tanácsi határozattal fölbonthatja: