Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1912

1. 1912. január 17. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 85 - 86

1912. január 17-iki közgyűlés. 84—86. szám. 33 !85. Tárgyaltatott a tanács 117.960/1911—1. számú előterjesztése: Péter János nyűg. altisztnek, nyugdíjazása ügyében hozott tanácsi határozat ellen beadott felebbezisére. !86. Dr. Bárczy István polgármester úr dr. Havass Rezső bizottsági tag úrnak, a pályadvarok rendezése ügyében előterjesztett interpellációjára a következő választ adja: „Igen tisztelt Közgyűlés! Az interpelláló bizottsági tag úrral a tanács és azt hiszem, a tisztelt közgyűlés is egyetért abban, hogy a pályaudvarok rendezésének az ügyét úgy a főváros, mint azt hiszem az egész ország szempontjából is a legfontosabb és legsürgősebb kérdések egyikének kell tartanunk. Én ezen meggyőződéstől indíttatva, már a hivatalomba lépés után következő legközelebbi időben is érintkezésbe léptem a kereskedelmi kormánnyal, különösen pedig Szterényi államtitkár úrral tárgyaltam ismételten ezen kérdésben, aki maga is nagyon tüzetesen foglalkozott vele, azonban ezen idő alatt különösen a pályaudvarok rekonstrukciójának nagy költségei miatt úgy látszik, nem sikerült a pénzügyminisztériumot, illetőleg az akkori pénzügyminisztert rábírni, hogy ennek a sürgős napirendre tűzéséhez hozzájáruljon. Később Hieronymi Károly miniszterrel szintén nagyon. beható tanácskozást folytattam, neki azonban az volt a terve, hogy elsősorban a teherpályaudvarok elhelyezéséről kell gondoskodni, s csak azután jöhetnek a személypályaudvarok. Mindezen kérdések eltolása természetesen nem elégíthette ki sem a főváros közönségének az érdekeit, A tanács megokolt előterjesztésére a közgyűlés Paksi István feltételesen kinevezett szolgának a korengedélyt megadja, illetőleg kimondja, hogy nevezett, aki Nagyperkátán 1870. évi július hó 31-én született, életkorára való tekintet nélkül, képzettségének megfelelő bármely rendszeres állásra véglegesen kinevezhető. Ez a határozat felsőbb jóváhagyás végett, a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztetik. A tanács az 1911. évi október hó 12-én 99.200. elnöki számú véghatározatával Péter János fővárosi altisztet nyugdíjazta és részére az őt szabályrendeletileg megillető ellátási összeget megszavazta, egyúttal nevezettnek azt a kérelmét, hogy a fővárosi szolgálatát megelőző 14 évi katonai szolgálata ellátásánál beszámíttassék, teljesíthetőnek nem találta. Nevezett a tanácsi véghatározat ellen felebbezést adott be, amelyben tényleges katonai szolgálatának, amennyiben az szabályrendeletileg beszámítható nem volna, kegy útján való beszámítását kéri. Minthogy az 1885. évi XI. t.-c. 2. és 8. §-ai értelmében a katonai szolgálat a nyugdíjazás szempontjából állami szolgálatnak nem tekinthető, az 1907. évi LIX. t.-c. értelmében pedig csak az állami és törvényhatósági szolgálat számítható be kölcsönösen, minthogy továbbá a fővárosi nyugdijszabályrendelet 9. §-a szerint a fővárosi szolgálatot megelőzőleg eltöltött tényleges katonai szolgálat az ellátásnál be nem számítható, figyelemmel arra, hogy a törvény és a nyugdíjszabályrendelet kifejezett tiltó rendelkezéseivel szemben a be nem számítható szolgálati időnek kegy útján való beszámítása, főleg már elvi szempontokból is a katonai szolgálatnak betudása, célszerűnek nem látszik, a közgyűlés a tanács indokolt előterjesztésére a felebbezést elutasítja. Erről a tanács a tárgyiraton értesíttetik.