Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1912

9. 1912. május 15. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 780

288 1912. május 15-iki közgyűlés. 779—780. szám. Erre nézve az az értesülésünk, hogy a miniszter nem zárkózik el egyes fontosabb relációkban deklas6ziíikációk s egyéb enyhítések útján a menetárak kedvezőbb alakításától. Több ízben eljárván e tárgyban a m. kir. kereskedelemügyi minisztériumban, az államvasutaktól részletes adatokat kértünk a tervezett díjmérséklésekről. A m. kir. kereskedelmi miniszternek a közgyűlés feliratára adott válaszának bemutatásával ezekhez fogjuk fűzni a főváros érdekében szükségesnek tartott egyéb intézkedéseket, s igyekezni fogunk, hogy már a legközelebbi közgyűlésen a miniszterhez intézendő részletes felterjesztésnek javaslatával léphessünk elő. Ami az élelmicikkek tarifáira vonatkozó kérdést illeti, a főváros hatósága ismételten hangoztatta a vasúti fuvardíjaknak az élelmicikkek felhozatalára való befolyásának fontosságát és hogy ebből kifolyólag ismételten kérte nemcsak a központi vásárcsarnok részére eredetileg engedélyezett 10%-os kedvezmény fenntartását, hanem e kedvezménynek egyáltalán a fővárosba hozott fontosabb élelmicikkekre való kiterjesztését is. Az interpelláló bizottsági tagnak az az érvelése azonban, mintha a kedvezmény tekintetében a fővárosnak szerződéses biztosítéka volna, téves, mert ilyen biztosíték nem áll fenn, ellenben tény, hogy az első ízben, amikor a főváros a kedvezményt kapta, akkor kijelentette a kereskedelemügyi kormány, hogy a kedvezményt a szükséghez képest a jövőben szabályozni és fejleszteni hajlandó. Ennek dacára azonban úgy a Máv. mint a kereskedelemügyi minisztérium az utóbbi években a kedvezményre vonatkozó álláspontját ridegen és megszorítólag magyarázza. Ilyen körülmények között a fővárosnak nem marad más eszköze, mint hogy a kedvezménynek fenntartását, sőt kiterjesztését évről-évre szorgalmazza, ami amint eddig megtörtént, úgy a jövőben is meg is fog történni. Kérem a válasz tudomásul vételét." A közgyűlés a választ tud !780. Dr. Harrer Ferenc tanácsnok dr. Kozma Jenő bizottsági tagnak, a II. ker. Toldy Ferenc-utcai 4. sz. telken engedélyezett építkezés ügyében előterjesztett interpellációjára válaszolván, előadja, hogy az első kérdés a következő: „Van-e tudomása a polgármesternek arról, hogy a II. ker. Toldy Ferenc-utca 4. sz. alatti telekre, mely a Halász-bástya tengelyében fekszik, a tulajdonos egy háromemeletes ház építésére kapott engedélyt?" Tény az, hogy kapott egy háromemeletes bérház építésére engedélyt, azonban itt a súly nem a három emeleten van, hanem a ház magasságán, t. i. ez a háromemeletes bérház 274 méterrel alacsonyabb, mint egy kétemeletes ház, amenynyiben a szabályrendelet értelmében egy háromemeletes ház magassága 17 m. lehet, ez pedig csak 14-75 m. Ennek magyarázata az, hogy amikor folyamodó az építési engedélyt kérte, számoltak azzal, hogy a hegyoldalon építkezik és igyekeztek, amennyire lehet, érvényesíteni azokat a szempontokat, amelyeket érvényesíteni kell és inkább megadták azt a koncessziót, hogy háromemeletes házat építhessen, csakhogy leszoríthassák a magasságot, fgy tárgyalta le az ügyet a tanács és a közmunkák tanácsa is, formailag tehát helyesen jött létre a határozat az anyagi jogszabályzat szerint is, helyes gyakorlatilag is, mert a ház magassága az építési szabályrendeletben megengedett magasságnál tetemesen lejebb van.