Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1911

24. 1911. december 29. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 2184 - 2185 - 2186

974 1911. december 29-iki közgyűlés. 2186. szám. szempontjából megtette a maga propozicióit. Amit az interpelláló úr itt felolvasott, az bizonyos tekintetben fedi ezt a javaslatot. Ez a városépítési, illetőleg most még magánépítési ügyosztályi javaslat már megküldetett a középitési bizottság tagjainak Neumann és Pető bizottsági tag urak interpellációival s általában az egész anyaggal együtt, abból a célból, hogy a felmerült ideákat tanulmányozzák. Ennek az ügyosztályi előterjesztésnek, úgy látszik, kivonata az, ami itt előadatott, de nem tartalmazza az egészet. Ez a kivonat helyes, de a leghelyesebb kivonat is, ha csak egyes részeket szakítanak ki, egészen másképen fog festeni, mintha a munkálatot látják. t Ha például a bevezetésben azt mondjuk, hogy a nagyobb építkezésnek természetes következménye a több baleset és hogy baleset bekövetkezése esetén mindenáron hatósági bűnbakot keresnek, kit a legelső lámpavasra fel lehet kötni, ez így, megjegyzésként máskép fest, mint ha valaki kiemeli ezt a passzust, amivel úgy tűnik fel a dolog, mintha a hatóság ezzel a felelősségét akarná elhárítani. Az ügyosztály vállalja a felelősséget és akarja is vállalni, amennyire lehet. Azonban nem a bűnöst kell már most keresni, hanem a megoldás lehetőségeit. Ezek után egy-két részletre kíván még kitérni, amelyeket dr. Neumann bizottsági tag úr proponált. Két dolgot említett, az egyik az állványok bedeszkázása, a másik a helytelen járdafoglalás. Ami az állványok bedeszkázását illeti, ebben senki sem ártatlanabb, mint a magánépítési ügyosztály. Az új építési szabályzat közmunkatanácsi, illetőleg vegyes bizottsági tervezete nem kívánja az állványoknak az utca felől való teljes bedeszkázását. Ezzel szemben a magánépítési ügyosztály proponálta a teljes bedeszkázást. De volt egy ankét, ahol felmerült az az eszme, hogy a kültelkeken, ahol nem is olyan nagy a forgalom, az ilyen drága dolgot nem célszerű kívánni s akkor került bele a fővárosi tervezetbe az a formulázás, hogy „a nagyobb forgalmú útvonalokon a hatóság kívánságára" történjék az utca felől a bedeszkázás. Szóló tehát nagyon könnyen hozzájárul az interpelláló bizottsági tag úr indítványához, mert az ügyosztály eredeti javaslata is az volt. Érdemileg tehát semmi különbség nincsen közöttük. Ami a járdafoglalást illeti, arra nézve ott van az építésügyi szabályzat, csak végre kell hajtani. Ez a rendőrség és bizonyos tekintetben a kerületi elöljáróság hatáskörébe tartozik. E tekintetben tehát semmi újabb rendelkezésre szükség nincs. Felemlíttetett az is, hogy az ügyosztály az iparfelügyelőre akarja hárítani a biztonsági ellenőrzést. Előre kell bocsátani, hogy az ügyosztály kiindulási pontja az, hogy ki van zárva, hogy a közigazgatási úton nagyobb biztonságot lehessen nyújtani, mint amennyit nyújt a végrehajtónak a magánjogi és büntetőjogi felelőssége. Ugyanis két ponton múlik a dolog. Az egyik az állványozás, amely minden pillanatban változó alkotmány. Ennélfogva minden állványon állandóan ott kellene lennie egy mérnöknek s egy rendőrnek. Ez lehetetlenség. A másik a betonmunkák. A szakértők mind tudják, hogy ha a betonmunkák jól vannak megcsinálva, akkor nagyon jók, ha pedig nincsenek jól megcsinálva, akkor veszedelmesek. Ezt sem lehet hatóságilag ellenőrizni. Már pedig látszólagos hatósági felelősséget konstruálni és ezzel legyengíteni azoknak a felelősségét, akiket illet, ez nem segítés a bajon, hanem még az eddiginél is veszedelmesebb. Ennélfogva az ügyosztály igenis állást foglalt általa-