Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1911

2. 1911. január 25 . rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a székesfőváros közoktatási inétézetnek és e személyzet hozzátartozóinak nyugdíjszerű ellátásáról

1911. január 25-iki közgyűlés. 196. szám. 87 az elhalt szülő legalább 5 évi szolgálata alapján minden esetben, a népoktatási intézeteknél és óvodáknál alkalmazottak árvái pedig 5 évi szolgálat esetén csak akkor kapnak nevelési dijat, ha teljes szegénységük kimutattatik. Ezekben az esetekben a nevelési dijat oly mértékben kell megállapítani, mintha a szülő 10 évig szolgált volna. Nyugdíjképes vagy nyugdíjas tanítónő vagy óvónő hátramaradt gyermekei részére a nevelési díj akkor is jár, ha atyjuk még életben van. A polgári iskolai, elemi iskolai, árvaházi és szeretetházi tanítónők, úgyszintén az óvónők hátramaradt gyermekei teljesen árvákul tekintendők. Öt évi nyugdíjba beszámítható szolgálat teljesítése előtt (de nem a 13. §-ban meghatározott báleset következtében) elhunyt, vagy bármely szolgálati idő után végkielégítésben részesített alkalmazottak árvái nevelési díjra igényt egyáltalában nem tarthatnak, ha azonban az öt évi szolgálat előtt elhalt alkalmazott hátramaradt kiskorú gyermekei teljesen árvák és vagyontalanok, ők is ugyanabban a végkielégítésben részesitendök, amely a jelen szabályrendelet 24. §-a értelmében az özvegynek jár. 29. §. A nevelési díj félárváknál egyenként az elhunyt szülő nyugdíjának s illetőleg azon összegnek 10°/o-a, amelyre az illető nyugdíjszerű ellátása esetén igényt tarthatott volna. Teljesen árvák az előbbi pontban meghatározott nevelési dij kétszeresét kapják. A teljesen árva gyermeket, ha nemcsak atyja, hanem anyja is a főváros szolgálatában állott, a nevelési díj külön-külön mindkét szülő után teljes mértékben megilleti. A teljes árvákat megillető nevelési díjban részesitendök a 33. §-ban megállapított koruk eléréséig az oly gyermekek is, akiknek anyja házassági elválás, saját hibája, vagy férjhezmenetele miatt özvegyi diját elvesztette vagy ellátást egyáltalában nem is nyert, ha azonban az anyának az állandó özvegyi ellátásra való igénye megnyílik, illetőleg újra főiéled, akkor az árvák folytatótag már csak a félárvákat megillető nevelési díjat kapják. 30. §. A nevelési díj a félárváknál egyenkint a kiskorúak 9 éves koráig 400, 10—14 éves koráig 600, 15 éves korától 20, illetőleg 24 éves koráig 800 koronánál többre, teljesen árváknál pedig egyenkint a kiskorúak 9 éves koráig 600, 10—14 éves koráig 900, 15 éves korától 20, illetőleg 24 éves koráig 1200 koronánál többre soha nem terjedhet. A nevelési dij nem lehet kevesebb, mint . amennyit a 780 85. kgy. sz. budapesti nyugdíjszabályzat és népoktatási intézetekben alkalmazottak árvái részére az 1891: XLI11., a magasabbfokú iskolákban alkalmazottak árvái részére pedig az 1894: XXVII. törvénycikkek megállapítanak. 31- §. Az összes hátrahagyottak ellátási járandóságának évi összege, hozzászámítva az özvegyi díjat is, nem haladhatja felül az elhalt alkalmazottnak nyugdíját s i