Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1911
19. 1911. november 22. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1945 - 1946 - 1947
844 1911. nove mb er 22-i ki köz gyűlés . 1947 . szám. __ hogy ezeknek a gazdaságoknak termelése a belföldi városok közélelmezésének szolgálatába állíttassák, különösen pedig, hog/ e gazdaságok a tej és a konyhakertgazdaság nagyobb mértékű müvelését űzzék. 8. A közgyűlés elvben elhatározza, hogy a fővárosnak élelmicikkekkel nagyban való ellátása, nevezetesen élelmicikkeknek saját számlára nagyban való bevásárlása, vagy egyébként a fővárosba való fölhozatala és árusítása céljából a főváros tőkeerejével és vezetése mellett kereskedelmi vállalat létesíttessék. Ez a közhasznú vállalat legfeljebb 4 millió . korona alaptőkével alapítandó részvénytársaság alakjában létesítendő, amely részvénytársaság alapítója a főváros közönsége olyképen, hogy a részvénytőkének legalább 60%-át a főváros jegyezze, s a részvényeknek ezt a többségét a főváros a tulajdonában állandóan megtartsa; a részvénytőkének többi 40°/o-át a főváros nyilvános aláírás alá bocsátja, úgy azonban, hogy elsősorban azélelmiszérkereskedŐk és iparosok, valamint a termelők (gazdák) részvényjegyzései veendők figyelembe. A 40% erejéig esetleg nem jegyzett részvénytőkét ugyancsak a főváros jegyezze. Végül a közgyűlés felhatalmazza a tanácsot, hogy a részvénytársaságba való bevonás és a részvényaláírások előkészítése céljából az érdekelt szakkörökkel sürgősen érintkezésbe lépjen, másrészt, hogy a részvénytársaság alap- és üzletszabályzatának és a fővárossal kötendő szerződésnek tervezeteit mielőbb i bemutassa s egyúttal a főváros által tényleg befizetendő részvénytöke költségeinek fedezete iránt javaslatot tegyen. 9. A közgyűlés elhatározza, hogy kisérletképen és ideiglenes jeléggel községi árusítás rendeztessék be olyképen, hogy birkahúsnak és vadhúsnak nagyban való beszerzése, valamint kolbászárúknak a főváros üzemében való gyártása mellett, ezek az élelmicikkek a főváros kezelésében és közvetlen a fogyasztók részére árusíhassanak. A kolbászgyártás üzeme egyidejűleg olyképen rendezendő be, hogy a főváros más viszontelárusítók részére is engedhessen át kolbászárúkat. E községi árusítás céljára a közgyűlés berendezési költségek és üzleti forgótőke gyanánt összesen 500.000 korona hitelösszeget engedélyez és az összeg fedezetéül a 100 millió koronás aranykölcsön pénzkészletét jelöli ki. A közgyűlés utasítja a tanácsot, hogy az engedélyezett községi árusítás berendezése és megindítása iránt a szükséges intézkedéseket haladék nélkül megtegye, illetve a közgyűlés jóváhagyóan tudomásul veszi, hogy a tanács a jelzett irányban, nevezetesen a marhaközvágóhídon megfelelő kolbászgyárnak, a főváros nyilt piacain és vásárcsarnokaiban pedig 19 árúhelynek berendezése és felszerelése iránt már előzetesen intézkedett. A fentiekkel kapcsolatban a közgyűlés kimondja, hogy ha a jövőben bármikor az élelmiszerek detail árusítása terén illegitim áralakulást észlelne, úgy nem fog késlekedni, hogy ez „irányban is megfelelően intézkedjék. 10. A közgyűlés fölterjesztést intéz a földmívelésügyi miniszterhez az iránt, hogy miután a főváros a birkahúsfogyasztás terjesztése és népszerűsítése érdekében akciót indított, amely húsnem fogyasztásának előmozdítását a nevezett miniszter is már több ízben hangoztatta, ennélfogva a főváros fölkéri a miniszter urat, hogy a fővárosnak ezt az akcióját a maga részéről is tőle telhetőleg támogassa, különösen pedig a rendelkezésére álló eszközökkel odahasson, hogy az országnak ma elhanyagolt birkatenyésztése előmozdíttassék és fejlesztessék.