Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1911

11.1 1911. június 14. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1129 - 1130

426 1911. június 14-iki közgyűlés. 1130. szám. 1. a bérlő társaság tartozik a szerződés aláírásakor egy félévi bérnek megfelelő összeget készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírokban szerződési biztosítékul letenni. A biztosíték után a főváros kamatot nem fizet és abból a főváros magát a szerződésből eredő összes követelésére nézve birói közbenjárás nélkül önhatalmúlag kielégítheti. A főváros követelései tekintetében azonban nincs kötve a bérlő biztosítékához, hanem azokat tetszése szerint bérlő egyéb vagyonára is szabadon érvényesítheti; 2. tartozik bérlő a bérleti területeknek haszonbérlő Rismayer Mihály, Lőrincz L. Vilmos, Rismayer János, Tóth István és Rismayer Jakab budapesti lakosoktól való visszavétele alkalmával azoknak azt a tényleges kárát, amelyet a ker. elüljaró két erre a célra meghívott szakértő közbenjöttével megállapít, megtéríteni és ennek megtörténtét a szerződés aláírása előtt igazolni; 3. bérlő a bérlet tárgyát képező telket kizárólag csakis saját közúti vasútja számára kocsiszín, műhely, kezelési épületek és anyaglerakó hely létesítése céljára használhatja. Ha ezen tilalom ellenére akár csak részben, akár egészben, mégis más célra használná a telket, a bérlő vasúttársaság a béröszszegen felül 5000, azaz Ötezer korona bíróilag nem mérsékelhető szerződéses kötbért azonnal és azután évenként mindaddig, míg a bérelt telek szerződésellenes használatát abba nem hagyja, minden következő év január hó elsején mindenkor ismét 5000 korona bíróilag nem mérsékelhető szerződéses kötbért tartozik a székesfővárosnak fizetni; 4. a telek mélyítése vagy megrongálása tilos, ha azonban feltöltésre szükség volna, úgy az a székesfőváros előzetes engedélyével és utasításai szerint, azonban bérlő költségén és csak tiszta anyaggal és csak a járda fekszin magasságáig eszközölhető; 5. a bérbeadott telket bérlő sem egészben, sem részben albérletbe nem adhatja, sem szerződését másra át nem ruházhatja. A bérleti jognak telekkönyvi előjegyzése vagy bekebelezése meg nem engedtetik; 6. a területen építkezni csakis a "hatóság és a bérbeadó főváros előzetes engedélyével szabad; 7. a bérleti területen létesítendő összes épít, menyek és beruházások az engedélyidő lejártával a területhasználati szerződés értelmében ingyen és minden megtérítés nélkül a székesfőváros tulajdonába és birtokába átmennek; 8. a területhasználati szerződés, ha az akár a villamos vasút megváltása, akár valamely más okból megszűnnék, vagy felbontatnék, akkor a szóban lévő bérlet is egyidejűleg minden felbontás nélkül önmagától megszűnik; 9. a vasút megváltása esetén a bérlő által tett beruházásokra nézve a területhasználati szerződés határozmányai nyernek alkalmazást; 10. a bérelt telek, valamint a létesítendő építmények után fizetendő minden adót és más közterheket, beleértve a burkolási és csatornaépítési járulékokat, vízdíjat stb., valamint az illetékegyenértéket is, a vasúttársaság köteles viselni; 11. a bérlő társaság köteles a telket a székesfővárosi mérnöki hivatal kitűzése, közelebbi utasításai alapján és választása szerint legkésőbb 3 (három) hónap alatt, állódeszka vagy kőkerítéssel körülkeríteni, amely annak létesítése után azonnal teljesen ingyen és minden megtérítés nélkül a bérbeadó főváros tulajdonába megy át, továbbá köteles a kerítést állandóan jókarban tartani és a szerződés megszűntekor ugyanily állapotban a székesfőváros birtokába bocsátani;