Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1911

10. 1911. május 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1057 - 1058

1911. május 24-iki közgyűlés. 1057—1058. szám. 399 !1057. Dr. Füredi Mór bizottsági tag úr felszólal­ván, előadja, miszerint úgy tudja, hogy a földalatti vasút Gizella-téri lejáró pavillonjának az eltávolítása már elhatározott dolog; esztétikai szempontból hatá­rozták el ezt, nem állhat tovább ott. Valamikor talán dísznek tarthatták ezt a fővárosban, azonban a fej­lettebb ízlés arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezen majolika kripták nem alkalmasak díszíteni a fő­városnak valamelyik előkelő terét. És ez még foko­zottabb mértékben áll az Oktogon-térre, amely sokkal forgalmasabb tere a fővárosnak, mint a Gizella-tér. De nemcsak esztétikai szempont kívánja ott ennek az eltávolítását, hanem a közlekedés szempontja is, mert akadályozza a közlekedést, elveszi a világosságot és a levegőt. A fővárosban a járdák úgy is túl vannak ter­helve. Csak egy példát említ, az Operaház előtt, illetve az államvasutak háza előtt, azon a kis terü­leten 20 objektum van, élőfák, gázlámpa, villamos lámpa, szemétlerakodó stb. és ehhez hozzájárulnak a kávéházak kertjei, amelyek szintén nem negligájan­dók, különösen az Andrássy-úton, ahol egyik kávéház követi a másikat, sőt a távéházat néhol kihozzák a kerítés elé is. Ezen a túlterhelésen segíteni kell és az Oktogon­téren igen könnyen lehet a kérdést megoldani úgy, ahogy . az Opera előtt oldották meg, ahol a lejáró igen modernül van elhelyezve és nem foglal el olyan nagy terüle­tet. Ugyanezt meg kell tenni az Oktogon-téren is és azt hiszi, hogy a vasút igazgatósága nem tenne ne­hézséget az ellen, hogy ezeket a házikókat onnan eltávolítsák; százféle rendeltetésük lehet ezeknek a házikóknak, de ott arra a célra, amire most szol­gálnak, egyáltalában nem alkalmasak. Azt kérdezi tehát a tanácstól: 1. vájjon a maga részéről nem tartja-e cél­szerűnek és időszerűnek ezeknek a majolika házak­nak az Oktogon-térről való eltávolítását; 2. hajlandó-e a maga részéről sürgős tárgya­lásokba bocsátkozni a földalatti vasút igazgatósá­gával ebben a tárgyában ? !1058. Dr. Székely Dezső bizottsági tag úr felszólalván, előadja, hogy a IH. kerület közterei és utcáinak a legnagyobb része olyan rendezetlen­séget mutat, mintha nem is tartoznának a főváros­hoz. Az utcák legnagyobb részében nincs kövezet, nincs járda, csatornázás sincs, vagy ha van, teljesen alkalmatlan. Vízvezetékkel a legtöbb utca nincs ellátva. Ilyen körülmények között természetesen ezek az utcák porosak, piszkosak, eső idején annyira meg­telnek pocsolyákkal és szennyvizekkel, hogy való­sággal fészkei, melegágyai mindenféle baktériumoknak, ragályos bajoknak, úgy, hogy bár éghajlat tekintetében a legkiválóbb fekvése van, mégis egész Budapesten itt a legnagyobb a halandóság. Azok az állapotok azonban, amelyek a Körte­utcában uralkodnak, egyenesen tarthatatlanok. A Bécsi­út és a Vörösvári-utca között az összekötő vonalat képezi és mióta a kislakásokat a főváros odaépítette, meglehetősen forgalmas, de itt bonyolítódik le egyúttal a Bécsi-úton levő gyártelepek és téglagyárak forgalma is. De nincs ott azért semmiféle úttest, semmiféle járda. Esős időben lehetlen a közlekedés, mert bokáig érő víz és sár van, egyik oldalról a másikra átmenni egyáltalán lehetetlen. Csatornázásról szó sincs. Óbudán különben a legtöbb helyen nincs. Vízvezeték nincs. A lakosság a házakban levő kutak élvezetére van utalva. Ezeket pedig tisztítani nem lehet, mert nincs Az interpelláció közöltetik a polgármester úrral. Erről a polgármester úr jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő.

Next

/
Thumbnails
Contents