Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1911

1. 1911. január 11. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 68 - 69 - 70

közgyűlés 70. szám. 27 közúti vaspálya társaság által a kelenföldi vonalból kiágazólag, a Fehérvári-úttól kezdődőleg a Villányiúton, Budaőrsi-úton és Alkotás-utcán át a Krisztinakőrútig vezetendő villamos közúti vasúti vonalra bemutatott általános terveket a közigazgatási bejárás alapjául elfogadja s az ezen vonal céljára szükséges közterületek használatát elvben megengedi a következő kikötések mellett: 1. Ezen vonalra — mely a meglevő hálózat szerves kiegészítő részét képezi s mely az alapszerződés 8. §-ában emiitett kiágazásokba és meghoszszabbitásokba be nem tudható, — a területhasználati alapszerződés összes határozmányai kiterjednek. 2. Minthogy a területhasználati alapszerződés 9. §-ának B 3. pontja értelmében a budapesti közúti vaspályatársaság köteles a budai külső körutat vasúttal ellátni, ennélfogva kiköttetik, hogy a vasúttársaság a budai külső körút azon a részen is köteles lesz annak idején a közúti vasutat létesíteni, amely részen a vasúti vonal még az okból nem vezethető, mert az út megnyitva nincsen. 3. A Villányi-úton a vágányok az út rendezetlen volta miatt végleges helyükön elhelyezhetők nem lévén, azokat ideiglenesen az úttest északi oldalán lévő mai kocsiút érintetlenül hagyásával, körülbelől a végleges útszélesség közepén s itt is csak jelentékenyen magas töltésen építhetők, ahonnan az út végleges rendezése után rakhatók át végleges helyükre. A magasságot illetőleg azonban már a végleges szintben építhetők meg a vágányok, melyek nyoma a közigazgatási bejárás alkalmával lesz a Villányiúton megállapítandó. 4. A Budaőrsi-út sarkán a 13.000/1. hrsz. telekből körülbelül 50 ";-Öl terület szerzendö meg a megfelelő kanyarodás létesítése céljából. 5. A Budaörsi-úton a 20. sz. szelvényig mindkét vágány 30 méter tengelytávolságban az út keleti oldalán akként fektetendő, hogy a keleti gyalogút 20 méterre keskenyíttessék. 6. A 20. sz. szelvénytől a Mozdony-utcáig (a 29. sz. szelvényig) az úttest két oldalán, a fasorok és a telkek közt helyezendő el a két vágány, e célból a Hantos- és Mozdony-utca közt a nyugati oldalon levő 39. sz. szántóföldből átlag 20 méter széles szalag szerzendö meg a járda céljára. 7. A 42. sz. telek kőfala s esetleg a 39. sz. telek kikerülhetése céljából a vonalvezetés e helyt az egyik tervpéldányban kék színnel berajzolt módon eszközlendő. 8. A Mozdony-utcától végig a két vágány 30 méter tengelytávolsággal a 9 öles utca közepén fektetendők. 9. Az egész vonalon Haarman-féle sínek fektetendők. 10. A csőátereszek helye és magassága a közigazgatási bejárás alkalmával állapítandó meg. A feltételek közé felveendő, hogy a vasúttársaság köteles az így megállapítandó átereszeket is saját költségén megnagyobbítani, átalakítani vagy áthelyezni, ha a későbbi tapasztalatok alapján azok elégteleneknek bizonyulnának, vagy szabályozási szempontból átalakítások szüksége merülne fel. 11. A déli vasút alatti aluljárónál tervezett vasbeton áteresz az aluljárónak északi oldalára helyezendő, hogy ily módon az aluljáró déli oldalán elég hely maradjon a közcsatorna számára. 12. A vágányok akként helyezendők el, hogy a Villányi-úton az Átlós-úttól a 4. sz. ház végéig, továbbá az Alkotás-utcában meglevő közcsatornák aknái érintetlenül maradjanak. 13. A létesítendő vasút mentén a jövőben végzendő csatorna- vagy ároképítéseknél köteles engedé-