Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1911

7. 1911. április 5 . rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 611

1911. áprilisji-iki közgyűlés. 610—611. szám. 257 !611. Tárgy altatott a bizottmány és tanács 21.707/1911— VI. számú előterjesztése: a IX. ker., Soroksári-úton fekvő 9640/1 /a/1. hrsz. telek bérbe­adása ügyében. 25. Per esetére a szerződő felek a sommás eljárást és a mindenkori felperes által szabadon választható bármelyik budapesti kir. járásbíróság illetékességét, az olyan perekre nézve pedig, amelyekben sommás eljárásnak helye nincs, a budapesti kir. törvényszék illetékességét kötik ki. Miről a tanács a további intézkedések meg­tétele végett tárgyiraton értesíttetik. A közgyűlés a pénzügyi és gazdasági bizott­mánynak a tanács által pártolólag előterjesztett javas­latára, a IX. ker. Soroksári-úton 9640/1 /a. hrsz. alatt fekvő 1884-40 négyszögöl kiterjedésű fővárosi terü­letet aa alábbi bérösszegekért és a szokásos szerző­déses feltételek mellett 1911. évi április hó első nap­jától kezdődőleg 12 egymásután következő esztendőre, vagyis 1923. évi március hó végéig a Magyar építő­mesterek anyagtermelő és elárusító szövetkezete be­jegyzett cég részére gyári és irodai célokra leendő használatra bérbeadja. A bérösszeget az első hat éven át 2500, szóval Kettőezerötszáz koronában, a má­sodik hat éven át pedig évi 3000, szóval Háromezer koronában állapítja meg a közgyűlés. A szokásos szerződéses feltételeken kívül kiköti azonban a közgyűlés még a következőket: 1. a telket, valamint az azon emelendő épüle­teket, amelyeket a bérlő csakis a fővárosnak — úgy is mint bérbeadónak — előzetes írásbeli engedélye alapján létesíthet — a bérlő csakis gyári és irodai célokra használhatja; 2. a székesfőváros — kivéve az alábbi 8. pont­ban felsorolt eseteket — az első hat éven belül nem mondhatja fel a bérletet; a második hat évben, vagyis a bérleti tartam második felében azonban bérbeadó székesfőváros a bérletet bármikor és bár­mely oknál fogva minden indokolás nélkül, előzetes egy évi fölmondás mellett fölmondhatja és minden kártérítési és bérvisszatérítési kötelezettség nélkül birtokába visszaveheti; ha azonban a telekre, avagy annak bármely részére oly közérdekű okból lenne szüksége, amelyre a törvény idegen tulajdonossal szemben kisajátítást engedélyez, úgy a fővárosnak joga van a bérleti szerződést akár az egész telekre, akár annak szükséges részére mindenkor, tehát az első hat éven belül is, bármikor érvényesíthető egy évi előzetes felmondással felbontani, a bérlő pedig köteles a telken, illetve telekrészen levő épületeket és berendezéseket a felmondási határidő lejártáig, ha azt a bérbeadó székesfőváros kívánja, saját költsé­gén és minden kártérítésre vagy megtérítésre való igény nélkül eltávolítani és a telket, illetőleg telek­részt kifogástalanul elegyengetve és tiszta állapotban a székesfővárosnak rendelkezésre bocsájtani; 3. az évi bér negyedévi egyenlő és előleges részletekben fizetendő be a székesfőváros központi pénztárába, a készpénz bérösszegen felül tartozik a bérlő a bérlet egész tartama alatt a bérelt telek s az azon létesítendő épületek után járó mindenkori összes állami és községi adókat, illetékeket, illeték­egyenértékeket, vízdíjat és általában — a burkolási és csatornázási járulékok kivételével — minden egyéb közterhet, amely egyébként a telektulajdonost terhelné, a sajátjából viselni és azokat, mint a bérösszeg járulékait esedékességük idejében pontosan meg­fizetni ; 65

Next

/
Thumbnails
Contents