Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1910

5.2 1910. február 4. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 275 - 276 - 277

96 1910. február 4-iki közgyűlés. 277. szám. épületekkel és berendezésekkel együtt ugyancsak bírói közbenjárás kizárásával, közigazgatási utón tulajdoni birtokába és használatába visszavenni, a telekkel és a rajta levő ápületekkel s berendezésekkel szabadon rendelkezni, mindezt anélkül, hogy a bérlő a fővárostól bármily cimen megtérítést vagy kártérítést igényelhetne; 3. bérlő a bérbeadott telken csakis szabályszerű hatósági engedélyek (építési-, telep-, iparvágány fektetési engedély stb.) alapján építkezhet, a főváros azonban az engedélyek megadásáért semminemű felelősséget nem vállal, amennyiben azonban a bérlő a telket annak következtében, mert a létesítendő berendezésekre és épületekre a hatósági engedélyt el nem nyerhetné, gyári célokra nem használhatná, ebben az esetben a bérlő az időközi bérek megfizetése mellett jogosítva leend a bérlettől a telek átadásától, illetve rendelkezésére bocsátásától számított két éven belül elállani és a telket a főváros rendelkezésére visszabocsájtani; 4. a bérbeadott telket köteles a bérlő az átadástól számított 3 hónapon belül a saját költségén és a mérnöki hivatal kitűzése és közelebbi utasításai szerint bekeríteni; 5. a bérleti összeg az első öt évben négyszögölenként és évenként 50 (Ötven) fillérben állapittatik meg; az évi bér azonban öt évenként és négyszögölenként további 10 (Tiz) fillérrel emelkedik ; 6. köteles a bérlő biztosíték fejében 1500 (Egyezerötszáz) koronát készpénzben, vagy a szabályok szerint elfogadható értékpapírokban a szerződés aláírását megelőzőleg a székesfőváros központi pénztárába letétbe helyezni s ez csupán a bérlet lejártakor vagy megszűntekor, a bérlő ez iránti külön kérvényére fog visszautalványoztatni, de csakis abban az esetben, ha szerződéses kötelezettségeinek mindenben pontosan eleget tett; 7. ha a főváros a bérleti szerződést a bérleti időtartamon belül azért, mert a bérlő szerződéses kötelezettségeit nem tartotta be, megszüntetné, a bérlő a biztositékát a főváros javára elveszti; 8. a bérleti szerződést a szerződési időtartam első 12 (tizenkettő) évében a főváros — az alább még megjelölt eseten kivül — csak az esetben mondhatja

1 fel és pedig bármikor érvényesíthető V* évi előzetes értesítés mellett, ha a bérlő bérfizetési kötelezettségének pontosan eleget nem tenne ; azontúl azonban jogában áll a fővárosnak a szerződést bármikor egy évi előzetes felmondással felbontani, illetve a bérletet megszüntetni; az első 12 év letelte után ugyanez a jog a bérlőt is megilletheti; ha azonban a bérleti idő első 12 évében a fővárosnak a bérbeadott telekre, akár annak egy részére oly közérdekű okból szüksége volna, amely miatt idegen tulajdonossal szemben kisajátításnak volna helye, ez esetben jogában álland a fővárosnak a szerződést akár az egész telekre, akár annak csak egy részére bármikor előre bocsájtandó félévi felmondással felbontani, de ez esetben köteles a főváros a bérletből visszaveendő telken, illetve telekrészen létesített épületek és berendezések át nem helyezhető és használhatatlanná vált részeinek számszerűleg igazolt előállítási költségeiből annyi 12-edrészt a bérlőnek megtéríteni, ahány év az első 12 évből még hátra van; a bérlő pedig köteles a használat alól elvont telken, illetve annak a használat alól elvont részén emelt épületeket és berendezéseket a főváros kívánságához képest a saját költségén lebontani és eltávolítani s a telkek, illetőleg annak szükségelt részét a felmondási határidő lejártával teljesen elegyengetve és tisztán a főváros rendelkezésére bocsájtani; 9. a bérbeadandó telek jelenlegi bérlője részére a főváros által fizetendő kártérítési összeget, valamint a teleknek a jelenlegi bérlőtől történő visszavételével járó tényleges költséget a bérlő cég a sajátjából a fővárosnak a felhívástól számított 8 napon belül megtéríteni köteles anélkül, hogy az emiitett költségek mérvét bármi szempontból kifogásolhatná ;