Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1910

5.2 1910. február 4. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve

1910. február 3. és 4-iki közgyűlés. 269—270. szám. 93 ezt a vízcsövet, ott még a földszinti helyiségekben sem kapnának vizet. A harmadik megoldás a kőbányai vizvezeték kiterjesztése volna, miután azonban ez a vizvezeték ugy lett berendezve, hogy bizonyos zárt területnek a vizzel való ellátására szolgáljon, amennyiben onnan akármilyen menyiségü viz elvonatik, ugyanazon kalamitással állanánk szemben, mint amilyen kalamitások a budai oldalon vannak, de ez Kőbányán még veszedelmesebb volna, mert ott ipartelepekről van szó és nem nyaralókról. Az ottani naponkénti fogyasztás mérvéül 150—200 m

3-t véve hogy vizet alapul, csakis 100 "í»-es csőről lehet szó, nagyon természetes, ebben a csővezetékben állandó pangás volna észlelhető, ami a közegészségügyileg ihatatlanná tenné. Nincs más hátra, mint Rákosfalva részére önálló vízvezetéket létesíteni. A tanács régebben foglalkozik ezzel a kérdéssel, amenynyiben próbafúrásokat eszközöltek és ezeknek eredménye az, hogy 70 m. mélységben igen kitűnő viz van, de nem oly mértékben amely Rákosfalva jelenlegi és a közel jövőben való igényét ki tudná elégíteni és nem állna arányban a tőkebefektetés sem a vizmű létesítésével. Ennek következtében továbbmenve északra és északnyugatra, különösen Cinkota-felé csinálnak próbafúrásokat. A tanács sietteti ezeknek a befejezését és azután lesznek "csak elkészíthetők a tervek és a költségvetés. Addig is azonban, míg az uj vizmű létesül, egyben utasította a tanács a tiszti főorvosi hivatalt, hogy amennyiben Rákosfalván netalán oly betegség ütne ki, amelyhez egészséges ivóviz szükséges, tegyen jelentést, hogy a balparti vízműből lajtok utján vezethessék ki a vizet és fedezzék a szükségletet. A választ ugy interpelláló, mint a közgyűlés tudomásul veszi. !270. Elnök ur a közgyűlést — az idő előrehaladottságára való tekintettel és a tárgyalásnak holnap d. u. 4 órára való kitűzése mellett — berekeszti. Második nap. — 1910 február 4. Jelen voltak: Fülepp Kálmán főpolgármester ur elnöklete alatt: Bárczy István dr. polgármester, Vaszilievits János dr. alpolgármester urak, Almády Géza, Antal Gyula, Bódy Tivadar dr., Déri Ferenc dr., Folkusházy Lajos, Vosits Károly tanácsnokok, Márher Aladár főjegyző h., Melha Kálmán főügyész, Magyarevics Mláden dr. főorvos, Szimély Árpád főszámvevő urak. Alpár Ignác Bachruch Károly Baracs Marcel dr. Baránszky Gyula dr. Barbás József dr. Basch Gyula dr. Bálint Sándor Beliczay Béla Bittner János Bossányi Iván Böszörményi Oszkár dr. Bródy Samu dr. Dick Béla Elek Bernát Eperjessy István Frisch Ignác Fülöp Károly Füredi Mór dr. Grossmann Miksa Grünfeld Miksa Hahóthy Sándor dr. Hajdok István Hajdú Marcel dr. Havass Rezső dr. Haypál Benő Hecht Ernő dr. Hegedűs János dr. Heltai Ferenc dr. Hermán Ödön Horváth A. János Hűvös József Kauser János Kelemen Adolf Kovács Károly Körömy Árpád dr. Krakauer Samu Krammer Károly Leitner Adolf dr. Lendl Adolf dr. Magyar László dr. Meisels Vilmos dr. Morzsányi Károly dr. Nagy Mór Nessi Gyula Neumann Árpád dr. Neuschlosz Kornél ár. Némái Antal Paksy Béla Parall Ferenc Petánovics József Preyer Hugó dr. Pucher István Rácz Dezső dr. Reichfeld Izor dr. Ripka Ferenc dr. Róna Márk Rosenberg Sándor dr. 24