Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1910

22. 1910. november 3. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1616 - 1617

564 1910. november 3-iki közgyűlés. 1617. szám. Gubacsi-dűlőben fekvő 9637. hrsz. telektömb egy részének bérbeadása iránt. A közgyűlés a pénzügyi és gazdasági bizottmánynak a tanács által is pártolt javaslata alapján Sonneuschein E. bej. cégnek szappanfőző' és margaringyár céljaira az átadástól számitandó 12 (tizenkettő) egymás után következő évre bérbeadja a IX. ker. Gubacsidűlőben fekvő, városi tulajdont képező 9637. hrszámu telektömbnek azt a 600 (hatszáz) négyszögöl kiterjedésű részét, amely a 4^ tt. számú mérnöki hivatali térrajzon zöld szintiéi van körülhatárolva s amely a 22. tervszámú bérparcellából lesz kihasítandó. Az évi bérösszeget a közgyűlés a bérleti idő első hat évére négyszögölenként 1 korona 50 fillérben, a második hat évére pedig 2 koronában állapítja meg; tartozik ezenkívül a bérlő a 22. tervszámú bérparcella fennmaradó részének hozzáférhetése végett a szomszédos 21. tervsz. bérparcellából ut céljaira kihasítandó 2-5 öl széles és 35 öl hosszú, összesen tehát 875 négyszögöl kiterjedésű területsáv után a bérleti idő egész tartama alatt évenként és négyszögölenként 1 koronát fizetni. A bérleti feltételeket a közgyűlés a szokásos bérleti feltételeken kívül a következőkben állapítja meg és pedig: 1. a telket, valamint az azon emelendő épületeket, amelyeket a bérlő csakis a fővárosnak — úgyis mint bérbeadónak — előzetes írásbeli engedélye alapján létesíthet — a bérlő csakis gyári és irodai célokra használhatja; 2. a székesfőváros — kivéve az alábbi 8. pontban felsorolt eseteket — nem mondhatja fel a meghatározott időre szóló bérletet: ha azonban a telekre, avagy annak bármely részére oly közérdekű okból lenne szüksége, amelyre a törvény idegen tulajdonossal szemben kisajátítást engedélyez, ugy a fővárosnak joga van a bérleti szerződést akár az egész telekre, akár annak szükséges részére mindenkor, bármikor érvényesíthető egy évi előzetes felmondással felbontani, a bérlő, pedig köteles a telken, illetve telekrészen levő épületeket és berendezéseket a felmondási határidő lejártáig saját költségén és minden kártérítésre vagy megtérítésre való igény nélkül eltávolítani és a telket, illetőleg telekrészt kifogástalanul elegyengetve és tiszta állapotban a székesfővárosnak rendelkezésére bocsájtani; 3. az évi bér negyedévi egyenlő és előleges részletekben fizetendő be a székesfőváros központi pénztárába, a készpénzbérösszegen felül tartozik a bérlő a bérlet egész tartama alatt a bérelt telek és az azon létesítendő épületek után járó mindenkori összes állami és községi adókat, illetékeket, illetékegyenértéket, vízdíjat és általában — a burkolási és csatornázási járulékok kivételével — minden egyéb közterhet, amely egyébként a telektulajdonost terhelné, a sajátjából viselni és azokat mint a bérösszeg járulékait esedékességük idejében pontosan megfizetni; 4. köteles a bérlő a szerződés aláírása előtt biztositékképen 500 (Ötszáz) koronát készpénzben, esetleg takarékpénztári betétkönyvben vagy óvadékképes értékpapírban a székesfőváros központi pénztárába letenni; a biztosíték után a főváros kamatot nem fizet; a biztosítékból a főváros magát a szerződésből eredő összes követeléseire nézve birói közbenjárás nélkül önhatalmúlag kielégítheti, a bármely okból leapadt biztosítékot a bérlő az alábbi 8. pontban megállapított jogkövetkezmények terhe alatt 8 napon belül teljes összegére kiegészíteni tartozik; a főváros követelései tekintetében azonban nincs kötve a bérlő biztositékához, hanem azokat tetszése szerint bérlő egyéb vagyonából is szabadon érvényesítheti; a biztosíték csak a szerződés megszűntekor a bérlő külön kérvényére és csak akkor fog visszaadatni, ha a bérlő a szerződési feltételeknek mindenben eleget tett;