Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1910

20. 1910. október 19. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1557

538 1910. október 19-iki közgyűlés. 1557. szám. !1557. Bukovszky Viktor tanácsjegyző ur dr. Pető Sándor bizottsági tag urnák a baccarat-játéknak korlátozása ügyében előterjesztett interpellációjára válaszolván, előadja, hogy arról a szomorú tényről, melyről a bizottsági tag ur interpellációjában megemlékszik s melyet a székesfővárosi államrendőrség évi működéséről kiadott évi jelentések is mindenben megerősítenek, a polgármester urnák s a tekintetes Tanácsnak szintén tudomása van s a maguk részéről mélyen elitélik. Tekintetes Közgyűlés! Ugy a hivatalos világ, mint a közvélemény már évek óta hangos szóval sürgeti a játékszenvedély korlátozását s igy elsősorban a kártyával űzött szerencséjátékok szigorú megrendszabályozását. A hatóságok pedig, melyeknek törvényszabta kötelességük a szerencsejáték üldözése s melyek működésétől egyedül várja a közfigyelem az eredményt és sikert, megbénítva, úgyszólván tehetetlenül állanak, mert a szerencsejátékot tiltó mai törvényes rendelkezések, valamint az ezen tilalom végrehajtását szabályozó határozmányok a baj gyökeres orvoslására elégtelenek. Az érvényben álló törvényes rendelkezéseknek egyik leglényegesebb hiánya kétségtelenül az, hogy a szerencsejátékok törvényes tilalmának területi kiterjesztése ma szükkörü. Az 1879. évi XL. t.-c. 87. §-a szerint ugyanis tilos a szerencsejáték : „nyilvános, vagy a közönségnek nyitva álló helyen", valamint „azon magánlakásokban is, melybe azon célból, hogy szerencsejátékban részt vegyen bevezetés mellett, vagy anélkül mindenki bebocsáttatik." A helyzet tehát az, hogy a szerencsejáték törvényes tilalma ma csupán a vendéglők, kávéházak s más a rendőrség felügyelete és ellenőrzése alá eső nyilvános helyekre vonatkozik, már pedig köztudomású dolog, hogy a hazárdjátéknek valóságban a legveszedelmesebb melegágyai korántsem ezek a helyek, hanem a törvényes tilalom alul ép a törvény hiányossága folytán kivont klubbok, kaszinók, egyletek s körök helyiségei. Ezért ez a fontos kérdés szorosan véve a törvényhozás elé tartozik s mindaddig, mig a szerencsejáték tilalmára vonatkozó törvények revíziója keresztül nem vitetik: a bajok gyökeres orvoslására és végleges megszüntetésére vajmi kevés a kilátás. Minthogy azonban a büntető törvénykönyv revíziójáról még szó nincs s igy ezért sokáig kellene várni, ha ettől tétetnék függővé az orvoslás: a kormányhatóság beavatkozása utján olyan átmeneti intézkedések foganatba vételéről kell sürgősen gondoskodni, melyek a fékevesztett szerencsejátékszenvedély továbbterjedésének útját állani s az abból eredő veszélyt enyhíteni képesek. A tekintetes közgyűlés is ezeket a szempontokat tartotta szem előtt, amikor dr. Glücksthal Samu fővárosi bizottsági tag urnák ugyanebben az ügyben tett interpellációja kapcsán előterjesztett tanácsi javaslat tárgyalása alkalmából dr. Vázsonyi Vilmos és dr. Platthy György bizottsági tag urak indítványának elfogadásával 1907. évi október hó 2-án és folytatva 4-én tartott közgyűlésében 1532/907. kgy. sz. a. elhatározta, hogy a szerencsejátékok tilalmára vonatkozó törvények revíziója iránt a m. kir. kormányhoz indokolt feliratot intéz, amelyben arra hívja fel a kormány figyelmét, hogy a szerencsejátékok leküzdésére vonatkozó törvények revíziója alkalmából gondoskodjék olyan irányú hatályos törvényes rendelkezések foganatbavételéről, melyek szerint mindazok a hazárdjátékok, melyek bankadással járnak s vállalkozásszerü jellegűek, — minthogv az ilyen szerencsejátékoknak az állam engedelme s hatósági engedély nélkül folytatott üzése tulajdonképen belevág az államhatalom dolgába, a klubbok, kaszinók, egyesületek s minden néven nevezendő társaskörök helyiségeiben egyenesen törvényes tilalom alá helyeztessenek.