Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1910

20. 1910. október 19. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1557

538 1910. október 19-iki közgyűlés. 1557. szám. !1557. Bukovszky Viktor tanácsjegyző ur dr. Pető Sándor bizottsági tag urnák a baccarat-játéknak korlátozása ügyében elő­terjesztett interpellációjára válaszolván, előadja, hogy arról a szo­morú tényről, melyről a bizottsági tag ur interpellációjában megem­lékszik s melyet a székesfővárosi államrendőrség évi működéséről kiadott évi jelentések is mindenben megerősítenek, a polgármester urnák s a tekintetes Tanácsnak szintén tudomása van s a maguk részéről mélyen elitélik. Tekintetes Közgyűlés! Ugy a hivatalos világ, mint a közvélemény már évek óta hangos szóval sürgeti a játékszenvedély korlátozását s igy elsősorban a kártyával űzött szerencséjátékok szigorú meg­rendszabályozását. A hatóságok pedig, melyeknek törvényszabta köte­lességük a szerencsejáték üldözése s melyek működésétől egyedül várja a közfigyelem az eredményt és sikert, megbénítva, úgyszólván tehetetlenül állanak, mert a szerencsejátékot tiltó mai törvényes ren­delkezések, valamint az ezen tilalom végrehajtását szabályozó hatá­rozmányok a baj gyökeres orvoslására elégtelenek. Az érvényben álló törvényes rendelkezéseknek egyik leglényegesebb hiánya kétség­telenül az, hogy a szerencsejátékok törvényes tilalmának területi kiterjesztése ma szükkörü. Az 1879. évi XL. t.-c. 87. §-a szerint ugyanis tilos a szerencsejáték : „nyilvános, vagy a közönségnek nyitva álló helyen", valamint „azon magánlakásokban is, melybe azon célból, hogy szerencsejátékban részt vegyen bevezetés mellett, vagy anélkül mindenki bebocsátta­tik." A helyzet tehát az, hogy a szerencsejáték törvényes tilalma ma csupán a vendéglők, kávéházak s más a rendőrség felügyelete és ellenőrzése alá eső nyilvános helyekre vonatkozik, már pedig köz­tudomású dolog, hogy a hazárdjátéknek valóságban a legveszedelme­sebb melegágyai korántsem ezek a helyek, hanem a törvényes tilalom alul ép a törvény hiányossága folytán kivont klubbok, kaszinók, egyletek s körök helyiségei. Ezért ez a fontos kérdés szorosan véve a törvényhozás elé tar­tozik s mindaddig, mig a szerencsejáték tilalmára vonatkozó törvények revíziója keresztül nem vitetik: a bajok gyökeres orvoslására és végleges megszüntetésére vajmi kevés a kilátás. Minthogy azonban a büntető törvénykönyv revíziójáról még szó nincs s igy ezért sokáig kellene várni, ha ettől tétetnék függővé az orvoslás: a kormányhatóság beavatkozása utján olyan átmeneti intézkedések foganatba vételéről kell sürgősen gondoskodni, melyek a fékevesztett szerencsejátékszenvedély továbbterjedésének útját állani s az abból eredő veszélyt enyhíteni képesek. A tekintetes közgyűlés is ezeket a szempontokat tartotta szem előtt, amikor dr. Glücksthal Samu fővárosi bizottsági tag urnák ugyanebben az ügyben tett interpellációja kapcsán előterjesztett ta­nácsi javaslat tárgyalása alkalmából dr. Vázsonyi Vilmos és dr. Platthy György bizottsági tag urak indítványának elfogadásával 1907. évi október hó 2-án és folytatva 4-én tartott közgyűlésében 1532/907. kgy. sz. a. elhatározta, hogy a szerencsejátékok tilalmára vonatkozó törvények revíziója iránt a m. kir. kormányhoz indokolt feliratot intéz, amelyben arra hívja fel a kormány figyelmét, hogy a szerencse­játékok leküzdésére vonatkozó törvények revíziója alkalmából gon­doskodjék olyan irányú hatályos törvényes rendelkezések foganatba­vételéről, melyek szerint mindazok a hazárdjátékok, melyek bank­adással járnak s vállalkozásszerü jellegűek, — minthogv az ilyen szerencsejátékoknak az állam engedelme s hatósági engedély nélkül folytatott üzése tulajdonképen belevág az államhatalom dolgába, a klubbok, kaszinók, egyesületek s minden néven nevezendő társas­körök helyiségeiben egyenesen törvényes tilalom alá helyez­tessenek.

Next

/
Thumbnails
Contents