Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1910

18.1 1910. július 6. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1213

1910. július 6-iki közgyűlés. 1213. szám. befejeztével a hozzá benyújtandó épitési tervek, költségvetések és hiteles számlák alapján egyoldalulag megállapított és elismert, legföljebb 350.000 koronát kitevő egész befektetési tőkének annyiszor V25-öd része erejéig, ahány év a telek tényleges visszavételétől a szerződés lejártáig hátra van, a telek valamely részének visszavétele esetén pedig csupán az e részen levő s a visszavétel következtében használhatatlanná vált beruházásokra eső befektetésnek annyiszor V25-öd része erejéig, ahány év a bérletből még hátra van. Ezen felül a bérlő sem üzemkár, sem egyéb más cimen kártérítésre és elvont hasznainak megtérítésére igényt nem tarthat. 5. A bér az első öt évben négyszögölenként és évenként 50 fillérben állapittatik meg s minden további öt évben 10 fillérrel emelkedik. Köteles bérlő ezt a bőrösszeget negyedévi egyenlő és előleges részletekben, általa szabályszerűen fölbélyegzett nyugta ellenében a székesfőváros központi pénztárába lefizetni. A készpénzbérösszegen felül tartozik a bérlő ugyancsak bér fejében a bérlet tartama alatt a bérelt telek és az azon emelendő épületek után járó mindenkori összes állami és községi adókat, illetékeket, illetékegyenértéket, a vízdíjat és általában a burkolási és csatornázási járulékok kivételével minden egyéb közterhet, amely egyébként a telektulajdonost terhelné, sajátjából viselni és azokat mint a bérösszeg járulékait esedékességük idején pontosan megfizetni. 6. Bérlő tartozik a szerződés aláírása előtt 2500, azaz Kettőezerötszáz koronát készpénzben, takarékpénztári betétkönyvben, vagy óvadékképes értékpapírban szerződési biztosítékul letenni a székesfőváros központi pénztárába. A biztosíték után a székesfőváros kamatot nem fizet. Ebből a biztosítékból a főváros magát a jelen szerződésből eredő összes követelésére nézve bírói közbenjárás nélkül önhatalmúlag kielégítheti. A bármely okból leapadt biztosítékot a bérlő az alábbi 10. pontban megállapított jogkövetkezmények terhe alatt 8 nap alatt teljes összegére kiegészíteni tartozik. A főváros követelései tekintetében azonban nincs kötve a bérlő biztositékához, hanem azokat tetszése szerint bérlő egyéb vagyonából is szabadon érvényesítheti. A biztosíték csak a szerződés megszűntekor a bérlő külön kérvényére és csak akkor fog visszaádatni, ha a szerződési feltételeknek mindenben eleget tett. 7. Bérlő a bérbeadott telken csakis szabályszerű hatósági engedélyek (épitési-, telep-, iparvágány fektetési engedély stb.) alapján épitkezhetik, a főváros azonban az engedélyek megadásáért semminemű felelősséget nem vállal; amennyiben azonban a bérlő a létesítendő berendezésekre és épületekre a hatósági engedélyt el nem nyerné s ezért a telket gyári célokra nem használhatná, ebben az esetben a bérlő az időközi bérek és közterhek megfizetése mellett jogosítva van a telek átadásától számított 2 éven belül a bérlettől elállani és a telket a főváros rendelkezésére visszabocsátani. Az a körülmény, hogy a bérlő bármely hatósági engedélyt el nem nyert, a bérlőnek a 3. pontban megállapított kötelezettségén nem változtat. 8. A bérbeadott telket bérlő sem egészben, sem -részben albérletbe nem adhatja és a szerződést a főváros hozzájárulása nélkül másra át nem ruházhatja. 9. A bérbevett telken létesített épületeket és berendezéseket a kerítés kivételével, a bérlet lejártakor vagy annak a 4. és a 10. pont szerint a székesfőváros részéről egészben vagy részben történő időközi megszüntetése esetén bérlő minden kártérítésre való igény nélkül a saját költségén azonnal eltávolítani és a telket kitisztítva és elegyengetve a bérbeadó székesfővárosnak visszabocsátani tartozik. Amennyiben ezen kötelezettségének a bérlő eleget nem tenne,