Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1910

17. 1910. június 23. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1122

1910. június 23-iki közgyűlés. 1121—1122. szám. 393 A jelen határozatban foglaltak a főváros részéről uj, vagy eltérő feltételeket és kikötéseket is tartalmazható írásbeli szerződésbe foglalandók s azok csakis ennek megtörténte s a szerződő felek részéről történt szabályszerű aláírása után válnak a székesfővárosra nézve kötelezővé. Erről a tanács, a további intézkedések megtétele végett, az iratok kiadásával tárgyiraton értesítendő. !1122. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 89.018 1910—

VI. számú előterjesztése: Örömi Sándor telekbérleti ügyében. A közgyűlés a pénzügyi és gazdasági bizottmánynak a tanács által pártolólag előterjesztett javaslatára a X. ker. Elnök-utcában 8631 fekvő —^— hrsz. telekből, a mérnöki hivatal által 3 t8

, j,' ttsz. alatt 158. ' készített és a tárgyalási iratokhoz csatolt térrajzon pirossal körülhatárolt, A) betűvel jelölt 64 négyszögölnyi telekrészt 256, szóval Kettőszázötvenhat korona bérösszeg, s a székesfőváros által bármikor érvényesíthető 74-évi felmondási jognak kikötése, egyebekben pedig a szokásos szerződéses feltételek mellett, 1910. évi július hó 1-től számítandó három évi időtartamra, vagyis 1913. évi június hó végéig Örömi Sándor részére, papírkereskedés céljára bérbeadja. A szokásos szerződéses feltételeken kívül a közgyűlés még a következőket köti ki: 1. Bérlő tartozik az évi bérösszegen felül a bérelt telek, valamint az azon emelendő felépítmények után kirovandó adót, illetékegyenértéket, mindennemű közterhet, amit különben a bérbeadó lenne köteles fizetni, sajátjából viselni. Ha bérlő ezen fizetési kötelezettségét pontosan nem teljesítené, vagy ha a fizetést helyette a fővárosnak, mint ingatlantulajdonosnak kellene eszközölni, az esetre köteles bérlő a helyette kifizetett összeget azonnal megtéríteni és a bérbeadó főváros fel van jogosítva, hogy ezen összegeket bérlő biztositékából bírói beavatkozás nélkül levonhassa; 2. a bérlő tartozik egy félévi bérnek megfelelő összeget szerződési biztosítékul készpénzben letenni; 3. a bérbevett telken a bérlő csak a főváros előzetes engedelmével épitkezhetik s az így létesített ideiglenes jelleggel bíró épületet a bérlet lejártakor vagy megszűntekor, minden kártérítésre való igény nélkül, a saját költségén eltávolítani és a telket kitisztítva és elegyengetve a bérbeadó székesfővárosnak használatába visszabocsátani tartozik; amennyiben ezen kötelezettségének a bérlő eleget nem tenne, ugy az összes felépítmények azonnal a székesfőváros tulajdonába mennek át s a bérlő azok esetleges lebontásából és eltávolításából felmerülő költségeket a fővárosnak megtéríteni tartozik; ezen ideiglenes épületek lebontásából keletkezhető költségek céljára tartozik még az építési engedély megadása alkalmával a főváros részéről egyoldalúan megállapítandó összeget készpénzben a központi pénztárba letétbe helyezni; 4. a bérbeadó főváros sem az építési engedély megadásáért, sem annak megtagadásából netán keletkező károkért semmi néven nevezendő szavatosságot nem vállal és a bérlő sem ilyen, sem más cimen a bérleti szerződéstől el nem állhat s abból kifolyólag a székesfőváros ellen kártérítési igényt soha nem támaszthat; 5. bérlő tartozik a telek mentén elvonuló járda tisztántartásáról saját költségén állandóan gondoskodni; végre 6. tartozik a bérelt területnek a jelenlegi haszonbérlőtől való visszavétele alkalmával megtéríteni mindazon károkat, melyeket a ker. elöljáróság a két meghívott szakértő közbenjötte mellett a jelenlegi haszonbérlő Sverteczky Gáspár részére szabályszerűen megállapít; a megállapított kártérítési összeg kiegyenlítése a szerződés aláírásakor igazolandó. 99