Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1910

13. 1910. május 11. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 888 - 889 - 890

1910. május 11-iki közgyűlés. 887—890. szám. 305 A szavazás ezen eredményéhez képest elnöklő alpolgármester ur az üresedésben levő tiszti orvosi állásra dr. Lengyel Loránd eddigi igeiglenes tiszti orvos urat törvényesen megválasztottnak jelenti ki, megjegyezvén, hogy a megválasztott az 1872: XXXVI. t.-c. 108. §-ában előirt tiszti esküt a legközelebbi rendes közgyűlésen fogja letenni. . Erről a főpolgármester ur, a tanács (eln. ü. o.), dr. Magyarevits Mláden tiszti főorvos ur és dr. Lengyel Loránd tiszti orvos ur jegyzőkönyvi kivonaton értesitendők. !888. Herz Lajos törvényhatósági bizottsági tag ur a következő interpellációt intézi a polgármester úrhoz: „Tekintettel a horribilis élelmiszerdrágaságra, hajlandó-e a tisztelt polgármester ur egy, a sertéshús olcsóbbitására irányuló akciót megindítani és ezen célra sürgősen szakértekézietet egybehívni, meghallgatására az irányadó tényezőknek, nevezetesen: a budapesti hentesiparosok, husiparosok, zsiradéknagykereskedők és esetleg egyéb szakérdekelteknek ?" Az interpelláció polgármester úrral közöltetik. Erről a polgármester ur jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !889. Hérz Lajos törvényhatósági bizottsági tag ur a következő interpellációt intézi a polgármester úrhoz: „Hajlandó-e a t. polgármester ur a legközelebbi közgyűlésnek jelentést tenni, hogy a budapesti hentesipartestület, husiparosok és zsiradéknagykereskedők által már 1907. évben kérelmezett sertésperzselőkemence, mely hivatva lenne a budapesti sertésközvágóhidon a vágást lényegesen fokozni a t. tanács ígérete ellenére mind a mai napig miért nem készült el ? Hajlandó-e ezenfelül a t. polgármester ur és miként intézkedni, hogy a kérelmezett sertésperzselő a legközelebbi őszkor ismét meginduló sertésnagyvágási idényig végre is okvetlenül elkészüljön?" Az interpelláció közöltetik a polgármester úrral. Erről a polgármester ur jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !890. Folkusházy Lajos tanácsnok ur dr. Havass Rezső törvényhatósági bizottsági tag urnák az élelmicikkek drágasága, hamisítása, továbbá az állatvásárpénztár működése ügyében előterjesztett interpellációjára válaszolván, kijelenti, hogy ami az interpellációnak az élelmicikkek drágaságára vonatkozó részét illeti, sajnos, el kell ismerni, hogy a főváros lakossága, különösen 1904. óta küzd az élelmicikkek drágaságával. És noha a főváros hatósága a drágaság észlelésekor azonnal foglalkozott annak okaival és orvoslásának módjaival, gyökeres orvoslást nem teremthetett, sőt ellenkezőleg, tapasztalni kénytelen, hogy a drágaság — időközi hullámzásoktól eltekintve — emelkedő irányzatot mutat. Az elmúlt években e téren ugy a főváros által rendezett szaktanácskozmányok, mint különösen a kormány által 1908. évben összehívott országos ankét, részletesen foglalkozott a drágaság okaival és mindannyiszor megállapittatott, hogy a baj nem helyi, sőt csak nem is országos jellegű, hanem kiterjed ugy Európa, mint Amerika minden kulturállamára. Annak bizonyságául, hogy a baj általános és mélyen gyökerező, s hogy nem elsősorban és nem csakis az élelmiszerekre szorítkozik, hivatkozhatunk azon nap-nap után szemünk előtt feltűnő jelenségekre, amelyek mezőgazdasági, ipari és gyári termelés minden cikkénél a folytonos drágulást előidézik. Hogy ebből mennyi tulajdonitható az időnként váltakozó mostoha természeti viszonyoknak, mennyi a kiforrásban és átalakulásban levő társadalmi igényeknek, azzal bővebben célszerűtlen volna foglalkozni,