Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909

23. 1909. december 15. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 2107 - 2108 - Szabályrendelet a székesfőváros közoktatási intézeteinél alkalmazottaknak és azok hozzátartozóinak nyugdíjszerű ellátásáról.

1909. december 15-iki közgyűlés. 2108. szám. 729 Nem nyugdíjképes állapotban elhunyt, vagy végkielégítésben részesített alkalmazottak árvái nevelési díjra igényt nem tarthatnak; ha azonban a nem nyugdíjképes állapotban elhunyt alkalmazott hátramaradt kiskorú gyermekei teljesen árvák és vagyontalanok, ők is ugyanabban a végkielégítésben részesitendők, amely a jelen szabályrendelet 24. §-a értelmében az özvegynek jár. 29. §. A nevelési díj félárváknál egyenként az elhunyt szülő nyugdíjának s illetőleg azon összegnek 10%-a, amelyre az illető nyugdíjszerű ellátása esetén igényt tarthatott volna. Teljesen árvák az előbbi pontban meghatározott nevelési díj kétszeresét kapják. A teljesen árva gyermeket, ha nemcsak atyja, hanem anyja is a főváros szolgálatában állott, a nevelési díj külön-külön mindkét szülő után teljes mértékben megilleti. A teljes árvákat megillető nevelési díjban részesitendők a 33. §-ban megállapított koruk eléréséig az oly gyermekek is, akiknek anyja házassági elválás, saját hibája, vagy férjhezmenetele miatt özvegyi díját elvesztette vagy ellátást egyáltalában nem is nyert. 30. §. A nevelési díj a félárváknál egyenkint a kiskorúak 9 éves koráig 400, 10—14 éves koráig 600, 15 éves korától 20, illetőleg 24 éves koráig 800 koronánál többre, — teljesen árváknál pedig egyenkint a kiskorúak 9 éves koráig 600, 10—14 éves koráig 900, 15 éves korától 20, illetőleg 24 éves koráig 1200 koronánál többre soha nem terjedhet. 31. §. Az összes hátrahagyottak ellátási járandóságának évi összege, hozzászámítva az özvegyi díjat is, nem haladhatja felül az elhalt alkalmazottnak nyugdíját s illetőleg azt az összeget, amelyre az illető nyugdíjszerű ellátás esetén igényt tarthatott volna. Az ezen felül esetleg mutatkozó többlet az özvegyi díjból és a gyermekek nevelési díjából arányos részekben levonandó. Az összes hátrahagyottak ellátási járandóságának évi összege mindazonáltal nem lehet kevesebb, mint amennyit a népoktatási intézetekben alkalmazottak hátrahagyottai részére az 1894. évi XLIII., a magasabb fokú iskolákban alkalmazottak hátrahagyottai részére pedig az 1894: XXVII. törvénycikkek megállapítanak. Ezen legkisebb ellátási járandóságból tehát többlet levonásának helye nem lehet. 32. §. Teljesen szülőtlen s egyszersmind vagyontalan árvák, valamint olyan vagyontalan félárvák, akiknek anyja a gyámi tiszttől elmozdíttatott, a részükre kirendelt gyám, gondnok vagy az illetékes gyámhatóság kérésére a székesfőváros által fenntartott árvaházakban neveltetnek, feltéve, hogy ez ellen az intézeti alapszabályok értelmében életkoruk tekintetében vagy más szempontból akadály nem forog fenn. A székesfőváros által fenntartott árvaházakban nevelt árvák nevelési díja az árvaházi nevelés tartama alatt a községi alapból az illető árvaház pénzalapjába átutalandó. 33. §. A nevelési díj az árváknak bezárólag 20 éves korukig jár. Akik iskolai tanulmányaikat nyilvános tanintézetekben tovább folytatják, vagy magukat gyakorlatilag képezik valamely művészeti, ipari vagy kereskedelmi szakban s e körülményt igazolják, valamint azok, akik 183