Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909

23. 1909. december 15. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 2107 - 2108 - Szabályrendelet a székesfőváros közoktatási intézeteinél alkalmazottaknak és azok hozzátartozóinak nyugdíjszerű ellátásáról.

1909. november 29-iki közgyűlés. 2108. szám. 727 20. §. A székesfőváros szolgálatában vagy nyugdíjas állapotban elhunyt tanítónő vagy óvónő férje a temetési segítségen kivül semminemű ellátásra igényt nem tarthat. 21. §. A nyugdíjazott vagy nyugdíjjogosultsággal bíró alkalmazottak özvegyei általában felét kapják annak az összegnek, amelyet az elhunyt férj nyugdíj címén élvezett, s illetőleg amely összegre a férj nyugdíjszerű állandó ellátás esetén igényt tarthatott volna. Az özvegyi díj összege — nevelési díj nélkül — a főiskolai képesítéshez kötött állásra alkalmazottak özvegyeinél 1100 koronánál, a többi alkalmazottak özvegyeinél pedig 1000 koronánál kevesebb nem lehet. Az özvegyi díj nem lehet kevesebb, mint amennyit a népoktatási intézeteknél alkalmazottak özvegyei részére az 1891: XLIII; a magasabb fokú iskoláknál alkalmazottak özvegyei részére pedig az 1894. évi XXVII. törvénycikkek megállapítanak. A főreáliskolai, felsőkereskedelmi iskolai, felsőbb leányiskolái és iparrajziskolai igazgatók és tanárok özvegyei, özvegyi díjra tarthatnak igényt már abban az esetben is, ha férjük nyugdíjigényre jogosító alkalmazásban legalább öt beszámítható évig szolgált. — A tiz évnél kevesebb szolgálati idővel biró ezen alkalmazottak özvegyei özvegyi díj fejében férjük beszámítható javadalmazásának 1200 koronájáig ennek 50%-át, az ezt meghaladó rész után pedig 20%-ot kapnak. — Ebben az esetben az özvegyi díj az ezen szakasz második bekezdésében megállapítottnál kevesebb is lehet. — Ha az ezen pontban fölsorolt alkalmazottak korengedély mellett kaptak alkalmazást, özvegyeik ebben a kedvezményben nem részesülnek s a többi alkalmazottak özvegyeivel egyenlő elbírálás alá esnek. 22. §. Az özvegyi díj végleg megszűnik: a) ha az özvegy meghal, b) ha az özvegy elveszti magyar állampolgárságát, c) ha. az özvegy ismét férjhez megy, amely esetben azonban a férjhezmenetel napjától számított egy éven belül az őt megillető özvegyi nyugdíjnak két évi összegére tarthat igényt, mely összeg az özvegyi ellátásnak megváltását képezi; ezen egy évi határidő letelte után az ellátás többé meg nem váltható; ha az özvegy ellátási igényét meg nem váltotta és ismét özvegységre jutna, az özvegy előző ellátásra való igénye második férje halála napjától kezdődőleg ismét feléled; olyan özvegyek, akik várandósak vagy akiknek nevelési díjra igénnyel biró gyermekök van, a megváltáshoz a gyámhatóság beleegyezését is tartoznak kimutatni; d) ha az özvegy jogérvényesen hivatalvesztésre ítéltetik. 23- §• Ha fővárosi alkalmazott Özvegye ismét a fővárosnál, vagy az államnál, vagy az 1885. évi XI. t.-c. 2. §-ában felsorolt hatóságoknál és hivataloknál vagy más törvényhatóságoknál alkalmazott vagy az országos tanítói nyugdíj- és gyám pénztárból ellátásra jogosított egyénhez megy férjhez és újból özvegységre jutván, második férje után szintén igényelhet özvegyi nyugdijat: akkor az első férje után már tényleg húzott és a második férje után járó két özvegyi díj közül a kedvezőbbet kapja.