Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909
20. 1909. november 17. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1967 - 1968 - 1969
1909. november 17-iki közgyűlés. 1969. szám. 651 let kihasittassék és a kihasított V. közigazgatási kerületre kiterjedő illetékességgel egy uj önálló állami anyakönyvvezetőség állittassék fel és hogy ezen uj állami anyakönyvi hivatal az V. ker. elöljáróság épületében helyezendő el. Ehhez képest — figyelemmel az 1894: XXXIII. t.-c. 3. §-ának rendelkezéseire — felkéri a közgyűlés a m. kir. belügyminiszter urat, hogy a fentiek szerint kihasított V. közigazgatási kerületre vonatkozólag a székesfőváros területén az uj anyakönyvi kerületet megállapítani s azt ugy a közönség könnyebb tájékozódása, mint a területi beosztással való egyöntetűség szempontjából „budapesti V. anyakönyvi kerület"-nek nevezni méltóztassék. 2. Az uj anyakönyvi hivatal személyzeti létszáma — uj állások szervezése nélkül — következőkben állapit tátik meg: egy anyakönyvvezető, egy anyakönyvvezető helyettes, egy anyakönyvvezető helyettes (irodasegédtiszt), egy ideiglenes hivatalnok és egy szolga. Az V. közigazgatási kerületnek a mai V— VI. anyakönyvi kerületből való kihasitása folytán bekövetkező munkacsökkenés címén az előbb nevezett anyakönyvi hivatal mai személyzeti létszámából egy anyakönyvvezető helyettes (irodasegédtiszt) és egy ideiglenes hivatalnok az uj anyakönyvi hivatal számára elvonandó lesz, az anyakönyvvezető s ennek első helyettese pedig a meglevő tiszti létszámból lesz megfelelő áthelyezés utján az uj anyakönyvi hivatalhoz beosztandó, s végül a rendes közigazgatási szolgálat alól ekként elvont 2 munkaerő pótlására, nemkülönben az uj anyakönyvi hivatalhoz még szükséges 1 szolgai állásnak pótlására, — a közgyűlés két ideiglenes hivatalnoknak és egy szolgának alkalmaztatását engedélyezi. 3. Elhatározza a közgyűlés, hogy az V. kerületben létesítendő állami anyakönyvi hivatal vezetőjének részére a nyugdíjba is beszámítandó évi 1200 (Egyezerkettőszáz) korona, az anyakönyvvezető első helyettese részére pedig, ugyancsak a nyugdíjba is beszámítandó, évi 800 (Nyolcszáz) korona fizetési pótlékot engedélyez, s e fizetési pótlékokra vonatkozólag kimondja, hogy azok a majdani nyugdíjösszeg megállapításánál a törzsfizetéshez hozzászámitandők, s ennek megfelelőleg ezen. pótlékok után is szabályszerű nyugdíjjárulék fizetendő; az esetben pedig, ha az anyakönyvvezető, vagy első helyettese az anyakönyvvezetői tiszt alul bármely oknál fogva felmentetnék, ezen fizetési pótlékának és az erre vonatkozó nyugdíjigényének elvesztése mellett a pótlék után már befizetett nyugdíjjárulék részükre visszautalványozandó. 4. Kimondja a közgyűlés, hogy a létesítendő uj állami anyakönyvvezetőség 1910. évi január hó 1-vel kezdje meg működését s jóváhagyólag tudomásul veszi a tanács abbeli bejelentését, hogy az uj anyakönyvi hivatal létesítése folytán szükségelt 2 ideiglenes hivatalnoknak és 1 hivatalszolgának alkalmaztatásához megkívántató (960+960 + 900 + 180) összesen mintegy évi 3000 K. valamint a kinevezendő anyakönyvvezető s ennek első helyettese részére járó évi (1200 + 800) 2000 K évi pótlékának, tehiit együttesen évi 5000 (ötezer) korona személyzeti költség a tárgyalás alatt levő 1910. évi költségelőirányzat kiad. LXVIII. „Állami anyakönyvi hivatalok" cimü fejezete' alatt, — a dologi kiadások cimén az uj anyakönyvi hivatal első felszerelésére szükséges és az 1909. évi költségelőirányzat községi alap kiad. LXVIII. fejezetének „Állami anyakönyvi hivatalok" 9. „Rendkívüli szükségletek" cime alatt felvett 8000 K-ból szükséges 3000 (Háromezer) korona átalányösszegben, — az évi rendes dologi kiadások pedig az 1910. évi költségelőirányzat utóbb hivatkozott fejezetének megfelelő cime alatt e célra előirányzott évi 800 (Nyolcszáz) koronában fedezetet találnak. \
