Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909

19. 1909. november 3. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1842 - 1843 - 1844 - 1845 - 1846 - 1847

618 1909. november 3-iki közgyűlés. 1847. szám. ugy mint az adókat, illetékegyenértéket, a burkolási és csatornázási járulékokat, a vízdíjakat stb., szóval az ingatlan után a jelenlegi vagy a jövőben alkotandó törvények és szabályok alapján fizetendő mindennemű állami és községi közszolgáltatásokat és egyéb kiadásokat, a haszuálat tartama alatt mindenkor a hitközség tartozik viselni, ugy, hogy a székesfővárost az engedélyezett használat tartama alatt és abból kifolyólag soha semmiféle kiadás ne terhelhesse; 10. ha a fővárosnak a használatul adott telkekre, avagy azok egy részére a jövőben olyan célból szüksége lenne, amelyből az idegen tulajdonban levő ingatlanra nézve a fennálló vagy alkotandó kisajátítási törvény szerint kisajátításnak volna helye, a főváros a használati szerződést a telkekre, illetve azok egy részére, egy évi előzetes felmondással bármikor felbonthatja, de ez esetben tartozik a főváros a telkek, illetve telekrész visszabocsátása után az azokon, illetve a visszavett telekrészen levő felépítmények akkori tényleges értékét a hitközségnek megtéríteni; 11. a főváros tulajdonjogának elismeréséül tartozik a bitközség minden egyes telek után évenként egy-egy darab 20 (Húsz) koronás aranyat, mindenkor a használati év első napján előlegesen a főváros központi pénztárába befizetni; 12. a székesfőváros közönsége megengedi, hogy a használatul átengedett telkekre a kötendő szerződés értelmében gyakorlandó használati jog a pesti izraelita hitközség javára bekebeleztessék, de csak oly feltétel alatt, ha egyidejűleg a használati jognak az 1—6. pontokban foglalt korlátozásai a székesfőváros közönsége javára telekkönyvileg feljegyeztetnek; 13. amennyiben a pesti izraelita hitközség a szóbanforgó telkeken foganatosítandó építkezésekre építési kölcsölt kívánna felvenni, a főváros meg fogja adni engedélyét ahhoz, hogy az építési kölcsön az illető telkekre bekebeleztessék; a kölcsön összegét, felvételének módozatait és feltételeit azonban a székesfőváros tanácsa fogja annakidején megállapítani; a kölcsön törlesztési részleteit és az utána járó kamatokat köteles lesz a hitközség a kötelezvény feltételei szerint pontosan fizetni s a fizetések megtörténtét minden év január havában a főváros tanácsa előtt igazolni; 14. a kötendő szerződéssel, valamint a használati jognak és az arra vonatkozó korlátozásoknak telekkönyvi bekebelezésével, illetve feljegyzésével összekötött bélyeg, illeték- és egyéb költséget, beleértve a hitközség részéről teljesítendő fizetések nyugtabélyegeit is, a hitközség tartozik viselni; 15. perek esetére a sommás eljárás s a mindenkori felperes által választandó budapesti kir. járásbíróság illetékessége köttetik ki. A telkeknek ingyenes használatul történő átengedése s ennek feltételei — a főváros részéről uj vagy eltérő feltételeket és kikötéseket is tartalmazható írásbeli szerződésbe foglalandók s azok csakis ennek megtörténte s a szerződő felek részéről történt szabályszerű aláírása után válnak a székesfővárosra nézve kötelezővé. A fent körülirt telkeknek ingyenes használatul történő átengedése folytán elrendeli egyalkalommal a közgyűlés, hogy a telkeket a múltból terhelő burkolási és csatornázási-járulékok, amelyek ezidőszerint összesen 3553 K-t tesznek ki, a nyilvántartóból töröltessenek. Steinhardt Antal bizottsági tag urnák ez iránti indítványára utasítja végül a közgyűlés a tanácsot, hogy a dohány-utcai izraelita templom, illetve a templom környékének szabaddá tételére szabályozási tervet készítsen s az idevonatkozó törvényes tárgyalások megejtése után annak megállapítása, illetve a főváros szabályozási tervébe leendő felvétele iránt tegyen előterjesztést. Ez a határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, e célból a tárgyiratok kapcsán a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztetik.